Ebben az evben Paul csaladjaval toltottuk a karacsonyt. Ez roviden nagyon sok evest jelent a legfinomabb etelekbol, sok ivast a vegelathatatlan alkohol gyujtemenybol es ajandekbontast 25-e reggelen 24-e este helyett. A rengeteg ajandek latvanya a fa alatt es a tudat, hogy nem bonthatom oket ki, orjito! Szegeny angol gyerekek, koran meg kell tanulniuk a turelmet. Paul persze nagyokat nevet a szenvedesemen. Igy ajandekbontas helyett Ejfeli Misere mentunk Paul szuleivel.
Megkaptuk az osszes ajandekot, amit a Telapotol kertunk. Legjobban a vizhatlan fenykepezo-toknak orultunk, mivel vegre elkezdhetunk fenykezezni buvarkodas kozben. Alig varom, hogy kepeket keszithessunk a viz alatt! Egyszer Thaifoldon lattunk egy csoport feketefoltu szirtcapat, ott koroztek azok kozott a sziklak kozott, amik korul buvarkodtunk. Elmondhatatlan elmeny volt, de sajnos csak az emlekeinkben el. Azt hiszem, ekkor fogalmazodott meg bennunk, hogy nekunk is kellenek fenykepek a viz alatti vilagrol.
Kaptam egy nagyon kiraly maszkot Paultol, igy nem kell majd azon aggodnom, hogy viz megy bele buvarkodas kozben, mint az ocska berelt maszkoknal. Egy vizhatlan taskat is kaptunk, amit mar Thaifoldon nezegettunk, de vegul nem vettunk meg. Tavaly kaptam egy konyvet a Del-Kelet Azsiaban honos halfajokrol Paul anyukajatol, az is jon velunk.
Ma szerda van. Holnap visszamegyunk Clapham-be, hogy befejezzuk a csomagolast, es penteken 10.50-kor felszallunk. Mar nemsokara itt van a pillanat.:-)
No comments:
Post a Comment