Wednesday 29 May 2013

Barcelona – Casa Batlló I., a haz arculata

Habar olyan szerencses helyzetben vagyok, hogy Barcelona sok hires epuletebe betekintest nyertem, be kell vallanom, nagyon nehezen szanom ra magam, hogy roluk irjam a blogot. Egy kicsit felek toluk, mivel nagyon sok mindent kell roluk leirnom. Ma viszont ugy dontottem, vegre elkezdem, es Gaudí egyik hires hazat, a Casa Batlló-t valasztottam, mint kezdo tema.

Az 1900-as evek elejen Barcelona nagy gazdasagi novekedesnek orvendett. A gazdasaggal egyutt maga a varos is nott, ezert ugy dontottek, lebontjak a falat, amit meg a romaiak epitettek a varos kore, hogy tobb helyet biztositsanak Barcelona lakoi szamara. Mivel hirtelen egy hatalmas foldterulet valt szabadda, a varos gazdagjai gyorsan elkezdtek ezt felvasarolni. Meg mindig aranylag kozel lehettek a varoshoz, de volt arra hely, hogy nagyobb hazat epittessenek maguknak. Igy szuletett Passeig de Grácia.

A Batlló csalad az egyike volt azoknak a gazdag csaladoknak, akiknek haza volt az uj foldteruleten. Eredetileg a haz igy nezett ki.


Ez azonban nem volt eleg, hiusagukban egy, az osszes tobbinel kulonb hazat akartak maguknak, igy megkertek Gaudí-t, hogy valtoztasson rajta egy-ket dolgot. Gaudí 2 even keresztul dolgozott a hazon, es sikerult neki atvarazsolnia az epuletet kivul-belul!


Mielott azonban elkezdenem a magyarazatot a haz arculatarol, gyorsan elmeselek nektek valami erdekeset. Abban az idoben az emberek meg voltak rola gyozodve, hogy a haz legkivanatosabb resze az elso emelet volt. Nem kellett lepcsot maszniuk, nem volt tul meleg nyaron vagy tul hideg telen, ezert tunt ugy, hogy ez a legjobb resze a haznak. Ezert van az, hogy az akkoriban epult hazakon az elso emeleti erkelyek a legszebben diszitettek, ezeknek vannak a legnagyobb ablakai es meg az akkoriban legfontosabb szocialis igenyt is kielegitette, nevezetesen, hogy a lakok lassak az utcan setalo embereket, de egyben ok is lathatoak legyenek az emberek szamara. Amikor a Passeig de Grácia-n, vagy kornyeken setalsz, idorol idore nezz fel a hazakra, hogy te is megfigyelhesd ezt a szokast.


Altalaban a foldszintet a vendegek fogadasara hasznaltak, ahonnan egy nagy lepcso vezetett a lakoszintre. Ha a csalad nem volt tul nagy, kiadtak a masodik es a harmadik emeletet berloknek. A haz tetejen pedig, ami a mai vilagban a legkivanatosabb lakhely, a szolgak laktak.

Senki nem tudja igazan, mit akart Gaudí ezzel a hazzal abrazolni. Annyira szines es annyira szokatlan, hogy sok teoria szuletett vele kapcsolatban. Az egyik szerint haz a karnivalok mintajara kapta az arculatat, amik regebben ebben az utcaban vonultak. A haz szinei a szines konfettit idezik, az erkelyek pedig a karnevali maszkokat. Egy masik szerint a haz egy nagy tora hasonlit, ami tetejen vizililiomok usznak. Ez a teoria a hazat Monet kertjevel koti ossze. Vess egy pillantast a festmenyre, te mit gondolsz?

A legnepszerubb elkepzeles szerint (es en is ezt tamogatom) a haz ugy nez ki, mint egy hatalmas sarkany, valoszinuleg utalas Szent Gyorgyre, Barcelona imadott vedoszentjere. Ha megnezed a tetot, az egyertelmuen hasonlit egy sarkany hatara, meg a pikkelyek is lathatoak, es a gombok a peremen a gerinc latszatat keltik. Az erkelyek ugy neznek ki, mint emberi koponyak, amik a sarkany aldozataibol maradtak hatra. Ha megfigyeljuk a szurke oszlopokat, azok csontokra emkekeztetnek, es innen mar csak egy ugras elkepzelni, hogy az elso emelet a sarkany hasa. Ezert hivjak a helyiek Sarkany, vagy Csont Haznak.

Minden nap a Casa Batlló elott kell elmennem es soha nem szalasztom el, hogy felnezzek es megcsodaljam a hazat. Nagyon csodalom Gaudí zsenialitasat, de meg jobban csodalom Barcelona lakosait, akik abban az idoben hagytak, hogy o megvalositsa ezeket az akkoriban meg idegennek es radikalisnak szamito otleteket.

Alig vartam, hogy belulrol is megnezhessem, es vegre tegnap megtortent a dolog. Egy par blogba bele fog telni a leiras. Addig is, elvezzetek eme fantasztikus haz kepeit.












  

Tuesday 28 May 2013

Camino Ronda – Cadaqués-tol Rosas-ig

A katalan tengerpart az a resze, ami a Francia hatartol egeszen Barcelona hataraig huzodik, a Cosa Brava, azaz ‘Vad Part’. A partvideknek nagyon kellemes klimaja van, gazdag novenyzete es gyonyoru strandjai, ami miatt nagyon nepszeru nyaralohely nemcsak a spanyolok, de a kulfoldiek koreben is. Ennek koszonhetoen a turismus valt a Costa Brava elsoszamu uzleteve, kiszoriva a halaszatot, ami a sok nyaralo elott a megelhetest biztositotta az ott elo emberek szamara. Ennek ellenere nehany tengerparti falunak sikerult megoriznie valamit a regi szokasokbol es nem hodoltak be teljesen a turizmus igenyeinek.

A korzet foldrajzi helyzete miatt az emberek fo kozlekedesi eszkoze a falvak kozott a hajo volt, vagy csak egyszeruen setaltak. Vegul az osszes, falvakat osszekoto utakat osszekotottek es igy szuletett meg a Camino Roda (GR-92). Az osveny vegigfut az egesz Costa Brava menten es kb. 220km hosszu. A kirandulok szamara jol eszreveheto jelekkel lattak el es kis strandokon es csodalatos tengeroblokon vezeti oket keresztul. Setalva meg arra is van lehetoseg, hogy az osvenytol eltavolodva a bentebb levo videket is felfedezzuk, amikor kedvunk tartja, es ha tul meleg van, barmikor meg lehet allni egy csobbanasra a kristalytiszta vizben.

Mi a Camino Ronda csak egy kis  reszet jartuk vegig, a Cadaqués es Rosas kozott futo 22km-es szakaszt. Kb 6,5 – 7 oraba telt mindennel egyutt. Nagyon hosszu volt, valoszinu az eddigi leghosszabb tura. Ahelyett, hogy ennek a 7 oranak a reszleteivel untatnalak titeket, inkabb kepekkel mutatom be a tapasztalatokat.

Az ev legjobb szakaszaban mentuk oda, mivel a viragok eppen viragoztak es a hegyeket szines foltok tarkitottak. Az osveny nem egyenletes, rengeteget kellett fel-le mennunk es minden hegy mogott egy masik tokeletes kis obol huzodott meg, egyik a masik utan. A nap utolso meleg sugarait Rosas obleben elveztuk. Ahogy Paul mondta (es en teljesen igazat adok neki) minden kirandulasnak egy tengerparton kellene veget ernie. 








































Az utunk vegen.