El Camino de Santiago

Szent Jakab Utja, vagyis az El Camino de Santiago egy zarandok uthalozatot jelent, ami mind Santiago de Compostella-ba vezet, ami Galíciaban talalhato. A hagyomany szerint ez az a hely, ahol Szent Jakab maradvanyai vannak eltemetve. Szent Jakab felfedezese ota a rengeteg zarandok jarta ezeket az utakat es a kozepkorban ez a kereszteny zarandoklat fontossagban es nepszerusegben felert Romaval vagy Jeruzsalemmel.

A zarandoklat szimboluma a kagylo, a ´viviera´, ami gyakran megtalalhato Galicia partjain. Van par legenda, ami osszekoti Szent Jakabot es a kagylot, de nekem ezek egy kisse eroltetettnek tunnek, igy nem irok roluk. A kagylo metaforikus ertelmezese szerint ahogy a melyedesek mind egy pontban vegzodnek, ugyanugy a sok zarandokut egy helyen talalkozik, Santiago-ban. Allitolag a kagylonak praktikus fontossaga is volt, mivel a merete eppen megfelelo volt ahhoz, hogy a zarandok egy jot igyon vagy egyen belole. Spanyolorszagban, foleg itt Eszakon rengeteg a nagytaskas kirandulo es a zarandokokat mindig fel lehet ismerni a kagylorol, ami altalaban a zsakukrol log. 

A kagylot arra is hasznaljak, hogy utat mutasson a zarandokoknak. A legegyszerubb jel a sarga nyil. Gyakran lehet latni viszont stilizalt sarga festett kagylokat is a falakon. Aztan jonnek az egyre szebb jelek es nehany egyszeruen gyonyoru. Oviedo utcai tele vannak rezkagylokkal, amik az utat mutatjak. Szemely szerint nem gondolom, hogy ezek nagyon praktikusak, mivel ha valaki rajta all, szegeny zarandok bajban van! 

Guernica:

Aszturia, az Eszaki Ut (Camino Norte):

Comillas, Cantabria: 

Oviedo, a Katedralis elott:

Mara mar a Camino kinotte a vallasos hatteret es nyitva all mindenki szamara, legyen idos vagy fiatal, hivo vagy nem hivo, minden szinben es meretben. Megvan az az elonye, hogy ez egy nagyon lazan kezelt zarandoklat, amit az ev barmely szakaszaban elkezdhetsz, ott kezded el, ahol akarod, annyit gyalogolsz, amennyit akarsz es abban a tempoban, ami neked megfelel. Nem is kell a sajat labadon lejarnod, kerekparral vagy lohaton is megteheted a tavot. Gyalogolhatsz egyedul vagy csoportban es a zarandokutat reszeiben is megteheted. A nyelvcsere csoportomban Barcelonaban volt egy holgy, aki 60 ev feletti es minden evben csak 200km-t tesz meg. Remeli, hogy jovore befejezi.

Nem, nem eliras volt, tenyleg ennyit gyalogol minden evben. Habar barhol bekapcsolodhatsz, minden utnak megvan a maga kezdopontja. A legnepszerubb ut, a Camino Frances Franciaorszagban kezdodik, Saint-Jean-Pied-de-Port-ban, athalad a Pireneusokon, majd keresztul egesz Spanyolorszagon. Ennek az utnak a spanyol kezdopontja Roncesvalles, es innen a tavolsag Santiago-ig 800km. A legtobb embernek ez tobb mint egy honap gyaloglasba telik.

A zarandokok, vagy peregrino-k a szamukra fenntartott szallasokon, az albergue-ekben alszanak (persze vannak magan albergue-ek es hotelek is). Ezek csak egy ejszakara fogadnak zarandokokat es altalaban nagyon olcsoak, 5-10 euro egy ejszakara. Itt kapsz egy agyat es zuhanyt, meg melegviz is van, ha szerencses vagy. Nehol kapsz vacsorat es reggelit is, van mosogep es szamitogepek ingyen internettel. De ez persze nem olyan megszokott.

Ugy bizonyitod be, hogy zarandok vagy, hogy viszed magaddal a ‘zarandok utlevelet’, a creditencial-t. Ezzel kapsz agyat az albergue-ben es a szallasokon es a templomokban vagy ettermekben gyujtott pecsetek alapjan a Zarandokhivatalban Santiago-ban vegig tujdak kovetni az utadat, amiert cserebe megkapod a ‘Compostela’-t.

Ahhoz, hogy jogosult legyel a Compostela-ra, nemcsak belyegeket kell gyujtened, hanem legalabb 100km-t gyalogolnod, vagy minimum 200km-t kerekparoznod, vagy lovagolnod. Miutan megkapod a Compostela-t, a zarandoklat a Zarandokmisevel er veget, amit a Santiago Katedralisban tartanak minden delben.

Miota Spanyolorszagba koltoztunk, azota szerettem volna en is reszese lenni a Camino-nak, de meg sosem volt meg a megfelelo alkalom. Most, hogy Oviedoban elunk, a tokeletes pozicioban vagyok. A valasztott utam a Camino Primitivo, a legregebbi es az eredeti ut Oviedo-tol Santiago-ig, 345km hosszu. A tortenelem szerint amikor King Alfonso II meghallotta, hogy felfedeztek St. James csontjait, ezen az uton gyalogolt oda, hogy megnezze maganak, ezzel beirva magat a tortenelembe, mint a (valoszinuleg) legelso zarandok. Miutan rengeteget olvastam a kulonbozo utakrol, ugy tunik, hogy ez a legkevesbe nepszeru, ez megy az orszag legvidekibb reszein, ez a legkevesbe valasztott a kulfoldiek koreben (tuti, hogy a spanyolom sokat fog fejlodni!) es ez a fizikailag legmegterhelobb, mivel az ut a hegyek kozott vezet.

A hagyomany szerint az ember lanya a zaradoklatot egybol a haza elejetol kezdni es en abban a szerencses helyzetben vagyok, hogy technikailag ez igy fog tortenni. Az utolso par het alatt gyujtogettem a cuccaimat, amit vinni szeretnek magammal, es rajottem, hogy par dolog meg hianyzik. Akartam magammal egy baseball sapkat vinni napszemuveg helyett, es meg a Pireneusokban talaltam egyet az ut kozepen. Kellett egy vandorbot is, es az egyik spanyol baratom tegnap adott nekem egyet ajandekba. Paul kolcsonadja majd a Camelbak hatizsakjat es az anyukaja hozott nekem halozsakot. Miutan vettem par gyorsan szarado felsot es megegy turanacit a Decathlonbol, azt hiszem, mindenem megvan. Mar csak ket dolog maradt hatra, meglatogatni a Katedralist es Szent Jakab zarandok szobrat. Ezt az utobbit teljesen nevetsegesnek tartom, mivel Szent Jakab szerencsetlen az egyetlen, aki NEM lehet zaradok, mivel az o maradvanyait mennek megnezni a tobbiek! Na de ki vagyok en, hogy ellenkezzek a hagyomannyal? Holnap reggel en is beallok a zarandokok soraba, hogy vegul tiszteletemet tegyem Santiago de Compostella-ban.

Aszturia - Fabada

Ezt a blogot unokatestveremnek, Szilardnak dedikalom.

Amig Kataloniaban ketsegbeesetten kerestem tipikus katalan eteleket, es 4 honap alatt csak kettot talaltam, itt Aszturiaban nem kell keresgetnem. Barhova megyunk, mindenhol minden etel ‘tipikus asztur etel’ es mar van egy hosszu etellistank, amit ki szeretnenk probalni. 

Eloszor Aszturia leghiresebb etelet probaltuk, a Fabada-t. Ez egy taplalo babporkolt, amit feher ‘fava’ babbol keszitenek. A spanyol nyelvben a ‘v’ es a ‘b’ hangokat ugyanugy ejtik, gondolom igy lett a ‘fava’-bol ‘fabada’. A porokolttel egyutt kapsz meg harom darab hust is, chorizo-t (a kolbasz spanyol megfeleloje), ‘morcilla’-t (a veres hurkahoz hasonlit, de mas az ize), es egy darab disznohust. Es persze rengeteg kenyeret, martogatni.

Altalanossagban veve az etelarak itt Aszturiaban magasabbak, mint Barcelonaban, viszont legalabb ketszer annyit kapsz! Az adagok hatalmasak es amiota itt elunk, mindent elfeleztunk es meg igy is eleg egy adag kettonknek. Ez persze igaz volt a Fabadara is. Nem tudtunk ketten megenni egy adagot! Ahogy a leirasbol gondolom kitunik, a kaloria- es zsirtartalma nagyon magas es forron talaljak. A tobbi asztur etelhez hasonloan nagyon gazdag, nagyon nehez es a chorizo ize dominal.

Kesobb, amikor hazafele setaltunk, elmentunk egy asztur termekeket arulo bolt elott es lattuk ezeket az elore elkeszitett Fabada zacskokat. Nagyon tetszett! Persze megveheted hozza csak a babot is.

Aszturia – Hórreos

Az hórreo-k magtarak, amik nagyon jellegzetesek itt Aszturiaban. Altalaban egybol a haz melle epitik oket es regen elelmiszertarolokent szolgalt, foleg kukoricat es buzat, de zoldseget, gyumolcsot es szerszamokat is tartottak bennuk. Negy rovid, sima oszlopon allnak, hogy az eso, ami itt igen gyakori, ne tudjon kart tenni a termenyben. Van egy kis lepcso, ami az ajtohoz vezet, viszont ez nem eri el az hórreo padlojat, hogy a ragcsalok ne tudjanak felmaszni. A falak falecekbol vannak es vagtak belejuk lyukakat, hogy a szellozesrol gondoskodjanak. Az alatta levo helyen a telre felvagott fat, traktort vagy szantashoz valo eszkozoket/gepeket tartottak.

A masik jo dolog bennuk az, hogy igazabol ezek olyanok, mint egy hatalmas epitojatek, aranylag konnyen szet lehet oket szedni es elszallitani mashova, ahol ujra ossze lehet oket szerelni. A lecek ugy allnak ossze, hogy nem kell hozzajuk csavar. Gondoltam ra, hogy veszek egyet es atkuldetem Londonba, az anyosomek kertjeben pont elferne egy. Biztos ok is orulnenek neki!

Szerintem az hórreo egy hatalmas otlet. Annyira egyszeru de megis hatasos es nem ertem, hogyhogy masok nem gondoltak erre?! Sajnos csak egyet lattam Oviedoban a varos szelen es az nem volt valami jo allapotban. Aggodtam, hogy csak par darab talalhato a hercegsegben de miutan tettunk par kirandulast a kornyeken, rajottem, hogy igazabol rengeteg hórreo van a kicsit messzebb levo falvakban videken. Raadasul ezek sokkal szebbek es jobb allapotban is vannak. Ra kellett jonnom, hogy a felelmem alaptalan volt, rengeteg van beloluk hasznalatban.

Azota olvastam az hórreo-krol, hogy nehanyuk nagyon oreg, tobb, mint 200 eves. A mezogazdasag fejlodese miatt mar nincs szukseg rajuk ezert a szamuk egyre csokken, vagy az allapotuk lassan romlik. Szerencsere a tulajdonosok rajottek, hogy ezek az epuletek a kulturajuk resze es mar egyre toben ujitjak fel oket.

Nemcsak itt, Aszturiaban talalhato hórreo, van belole Galiciaban es Eszak-Portugaliaban is, de azoknak teljesen mas a stilusa. Nagyon remelem, hogy az hórreo-k tovabb fognak elni es fontos elemei maradnak ennek a kornyeknek.

Aszturia – Sidra

Asturias-ban minden az almaborrol, vagyis a sidra-rol szol. Ez az ital az itt elok kulturajanak szerves resze, es erre az itt elok nagyon buszkek.

Nem vagyok beavatva, hogy hogyan keszitik, de az ital nagyon hasonlo az angol cider-hez, egy NAGYON fontos kulonbseggel. Itt a sidra ivasahoz elengedhetetlen az, hogy magasrol ontsek. Ez azert van, hogy ‘osszetorje’ a folyadekot es ezaltal felszabadul a jellegzetes, friss alma izze. Itt Aszturiaban a sidra onteset a pincerek muveszeti szintre emelik, foleg az idosebbek. Ok ontik maguk elott az italt, mikozben egy masik iranyba neznek, es egy harmadik iranyban ulo vendeggel csevegnek kedvesen. Igy nez ki.

Nagyon szorakoztato nezni, ahogy ontik az italt. Amiota idekoltoztunk, mar ittunk par uveggel es kozben folyamatosan lestuk a pincereket, hogy megtudjuk az ontes titkat. Rajottunk, hogy miutan felemelik az uveget, vetnek egy gyors pillantast a melyben levo poharra, majd elneznek az ellenkezo iranyba es hallgatoznak. Ha nem a poharba omlik az ital, gyorsan kijavitjak magukat.

Igen, mindenhova csapodik, vegig a vendegek ruhajan, de megeri a kellemetlenseget! Mindig tudod, hogy melyik kocsmaban kaphato sidra, mivel a jarda tele van a kiomlott itallal. A sidre eleg nagy resze a porban vegzi. Altalaban a pincerek azert elfordulnak, hogy megmentsek a ruhadat, a turistak legnagyobb bosszusagara, akik mar ott allnak, kamera beallitva, hogy felvegyek videora.

A  masik fontos dolog a sidre-vel kapcsolatban, hogy csak egy ujjnyit ontenek egyszerre, ez a culín. Nem teszik le a poharat eled az asztalra, hanem egybol a kezedbe adjak, mivel egybol le kell huznod az egeszet. Ez azert van, mert allitolag ha varsz vele, az ize megvaltozik es mar nem lesz olyan friss, mint az eppen most ontott ital. Sok spanyolt lattunk, akik kiontik az utolso kortyokat. Ebben a sidrería-ban a barpult ala tettek egy kis csatornat, ahova ontheted az italod veget.

Termeszetesen nem varjak el toled, hogy te ontsd a sajat italodat. Amikor keszen vagy a fogyasztasra, csak elkialtod magad, hogy ‘un culín, por favor’. Ez azt jelenti, hogy a pincereknek itt nagyon nehez a dolga. Nemcsak felszolgalni kell az eteleket, hanem minden egyes alkalommal, amikor valaki inni akar, meg onteniuk is kell. Nem tart sokaig, de ha van 10 asztalod es a vendegek folyamatosan cserelodnek, mar ertheto, hogy miert olyan nyuzott az osszes pincer. Eloszor mi is sajnaltuk oket, de rajottunk, hogy ok igazabol itt hires emberek. A turistak tobb kepet/videot keszitenek roluk, mint a szobrokrol!

Hallottam, hogy Gijón-ban (egy varos fel orara innen a tenger mellett) a fiatalok sajat maguknak ontik az italt, nekik nem kell pincer, mivel mar gyerekkoruk ota ezt csinaljak. Ez igaznak bizonyult, amikor elmentem latogatoba ket baratommal. Kaptunk egy uveg sidra-t es egy poharat, amit meg kellett osztanunk magunk kozott (ket embernek egy pohar! Nem hallottak meg a higieniarol ebben az orszagban?!) es a legnagyobb ijedelmunkre elvartak, hogy toltsunk magunknak! Kivagtak a dugo egy reszet, majd felig visszanyomtak az uvegbe, aztan tessek.  

Altalaban a pincerek csak a kulso asztaloknal es a bar mogott ontik a sidra-t. A barok belsejeben van egy gep, ami ugyanezt megteszi neked, valoszinuleg azert, hogy ne legyen akkora dzsuva a padlon es korulotted. Ezek a gepek nagyon otletesek es vagy van bennuk egy szamlalo, ami szamolja a kiontott culín-t, vagy egy kartyara feltoltenek a fogyasztani kivant culín-ok szamanak megfelelo osszeget.

Oviedoban van egy egesz utca, vagy boulevard, ahogy ok hivjak, amin mind a ket oldalon vegig sidredía-k sorakoznak. Mind kulonbozo markaju italt kinal es mindnek egy kicsit mas az ize. Az utca vegen van egy hatalmas hordo. Egy hires sidra gyarto csalad allittatta ezt az italnak es kulturajanak az unneplesere.

(Ebben a barban lehetett kapni mangalicat!)

Oviedo

Oviedo Aszturia hercegsegenek a fovarosa, a lakossaga kicsivel tobb, mint 220.000 fo. Ez egy nagyon kedves varos, amibe nagyon konnyen beleszeretnek az emberek. Az utcak szelesek, van hely rajta setalni mindenkinek es a varos tele van kis pici eldugott terekkel, ahol rengeteg kedves kavezo varja, hogy az utcarol elvezd a napot. Sok a nagy es szepseges epulet, amik a ´Belle Epoca´, azaz a ´Szepseg Kora´-ban epultek. Az egesz belvaros kellemes setara van tevezve es a legkor teljesen mas, mint a rohano Barcelonaban. A varosban talalhato egy Bor utca es egy Sidre utca (jelentese almabor, majd kesobb meselek rola), es a legnagyobb gondod az, hogy eldonts, melyikbe ugorj be egy vacsora elotti italra. A varos tele van jobbnal jobb ettermekkel, amikben a megszokott, de valtozatos tapas menu mellett valaszthatsz a rengeteg tipikus aszturia etel kozul, amit mi a megerkezesunk ota rengetegszer megtettunk. Mielott belemennek a reszletekbe, nezzunk meg a varost kozelebbrol.

Oviedo kinkeservesen tiszta. Ezert nem meglepo, hogy 11 eve folyamatosan megnyeri az Europa Legtisztabb Varosa cimet! Meg szemeteskukak sincsenek az utcan, mint mas varosokban. Olyan 8-9 fele este teherautok mennek korbe tele szemeteskukakkal, amit kitesznek a hazak ele. Ekkor viheted le a szemetet, es kesobb ezeket begyujtik.

A belvarosban egyaltalan nem talalsz graffitit a falakon. Nagyon furcsa. Viszont par meterrel arrabb mar megtalalhatoak, habar nem olyan szamban, mint mashol. Ez a kedvencem. Durva forditasban azt jelenti, hogy ‘csak a szerelem menthet meg minket’.

Oviedo egy masik cimmel is dicsekszik: a ‘szobrok varosa’z, mivel tobb, mint 100 szobor disziti a tereit, parkjait es utcait. Nagyon szeretek olyanokat felfedezni, amiket meg nem lattam. Mind nagyon szep, de nekem ezek a kedvenceim.

Ez a Sidre Boulevard vegen van. Szerintem nagyon jol kifejezi a kislany vagyakozasat, ahogy nezi az anyukajat,

Aszturiaban vannak vadlovak, amiket asturcón-nak hivnak es a hegyekben lathatoak. Ezek a femlovak a varos legnagyobb parkja elott vannak es gyakran ulnek rajtuk gyerekek, akik kiabalnak nekik, hogy ‘Gyi, paci, gyi!’, es hangosan nyihognak hozza.

Ez Paul kedvence. Ez az, amit latsz: egy hatalmas fenek. Meg a neve is az, ‘culo’ spanyolul ‘fenek’-et jelent. Vicces latni a sok turistat, ahogy odaulnek ele es kepeket keszitenek egymasrol. A legtobben nem is nezik meg a szobor nevet. Nekem is be kellett allnom a sorba.

Meg Woody Allen-nek is allitottak egy szobrot. Allitolag itt vett at valami dijat. Nagyon sokan a Vicky Christina Barcelona filmbol ismerik Oviedo nevet.

Vegul, de nem utolso sorban, egy szamomra nagyon kedves dologgal zarom a mai blogot: az utcanevekkel. Itt sok utcanev, mint mindenhol mashol, hires emberekrol lett elnevezve. Itt viszont megmondjak neked, hogy mivel foglalkozott az a bizonyos hires ember, abban az esetben, ha nem vagy elegge iskolazott, hogy magadtol tudd.

Nagyon sok dolog van Oviedoban, amit en nagyon szeretek, vagy kulonlegesnek talalok. Ez egy pici varos, de van karaktere es mi ugy gondoljuk, hogy nagyon jo dontes volt idekoltozni.