Baszkfold – Txakolí

A finom eteleken kivul Baszkfoldon talalhato italkulonlegesseg is. A txakolí egy feherbor neve, amit foleg Spanyolorszag ezen reszen gyartanak. Nagyon szaraz, kisse buborekos, alacsony az alkoholtartalma es magas a savtartalma. Altalaban aperitifkent isszak, es mivel nem lehet sokaig eltartani, az uvegezestol egy even belul el kell fogyasztani. Bar nem hiszem, hogy ez barki szamara nagy problemat jelentete.

Mar a romaiak ota termesztenek borszolot az Iberiai-szigeten. Ez a konnyu, friss feher bor nagyon jol illik haletelekhez, ami igazan fontos a baszkoknak, mivel evezredek ota halaszattal foglalkoznak. Megis, az 1980-as evekig a txakolí-t csak ennek a regionak az otthonaiban ittak es majdnem el is tunt a XIX. szazad vegen. Kesobb viszont egy neves dijnak, a Denominación de Origen-nek koszonhetoen a bor hirneve elterjedt es mostanaban a baszk konyha egyik legfontosabb resze.

Habar en szemely szerint nem szeretem a bort, legyen az voros vagy feher, megkertem Paul anyukajat es hugat, hogy aldozzak fel magukat es kostoljak meg ezt az egyedi italt. Szerencsere beleegyeztek. Erdekes modon eszrevettuk, hogy hiaba rendeltek ugyanazt, ugyanazon a helyen, a bor a ket poharban kulonbozo volt, mas volt az izuk es mashogy neztek ki! Nos, itt van a kimondhatatlan nevu baszk txakolí.

Baszkfold – Pintxos

Mar sokat hallottunk a pintxos-rol es par helyen lattuk is oket, de eloszor ott akartuk oket kiprobalni, ahol a legfinomabbak Spanyolorszagban: Baszkfoldon, es azon belul San Sebastian-ban.

A pintxos hasonlo a tapas-hoz, es nagyon tipikus itt az orszag eszaki reszen (a tapasrol itt olvashatsz). Altalaban hidegen szolgaljak fel, de sult/fott/grillezett pintxos-t is lehet kapni. A nev azt jelenti, hogy ‘tuske’, es a fogpiszkalora utal, ami osszefogja a hozzavalokat. Egy masik feladatuk is van, arra is szolgalnak, hogy lasd, hogy mennyit ettel. Az etkezes vegeztevel a kasszanal megszamoljak a fogpiszkalokat, es a darabszam utan fizetsz. Neha kulonbozo erteku pintxos-okba kulonbozo meretu/fajtaju fogpiszkalot szurnak, igy jelezve az arbeli kulonbseget.

Ezeket a kis falatkakat altalaban barokban, baratokkal egyutt fogyasztjak. A tapas-hoz hasonloan nem eszik tele magukat egy helyen, hanem barrol barra haladnak es mindenhol a specialitast kostoljak meg egy (vagy ket) sor vagy bor kisereteben. Ez a szokas nagyon fontos szocializalodasi elem, es az egyik fo alkotoresze a helyi kulturanak es tarsadalomnak. 
Igy neznek ki a pintxos barok.

Maga a rendeles is egy egesz kaland a kulfoldi szamara, amikor pintxos-rol van szo. A helyzet az, hogy nem rendelsz, hanem elveszed, amit szeretnel. Itt az a szokas, hogy megrendeled az italodat, es amig arra varsz, addig elkezdhetsz falatozgatni az elotted sorakozo ajanlatbol. Amikor befejezted, a pultosnak majd annyit fizetsz, amennyit megettel. Mi altalaban kertunk egy tanyert es megpakoltuk mindennel, ami finomnak tunt de neha nem adjak a kezedbe a tanyert, hanem neznek rad varakozoan. Ekkor tudod, hogy itt az ideje elkezdeni mutogatni. 

Nehany pintxos nagyon muveszien van elkeszitve es ugyanolyan jolesik ranezni, mint megenni. Van par bar San Sebastian-ban, amik arrol hiresek, hogy muveszi kinezetu pintxos-okat lehet naluk talalni. Mi nagyon ehesek voltunk es annyit akartunk kiprobalni, amennyit lehet, igy sajnos nem jutottunk el ezekre a helyekre, de lattam par kepet az alkotasokrol es mindenkeppen megeri meglatogatni oket. 

Baszkfold – San Sebastian

San Sebastian. A hely, ahova kiralyok es kiralynok mennek nyaralni. A varos, aminek harom hegye, harom strandja, egy szigete es meg egy folyoja is van! A nev, ami sokak szamara egyet jelent a nappal, a homokkal, a tengerrel es finom etelekkel. Vegre mi is meg tudtuk izlelni, elvezni, teljesen belemerulni Paul szuleinek koszonhetoen.

Mar az elso pillanattol fogva beleszerettunk a varosba. A 5km partot, ami vegtelenul terul el elotted gyonyoru feher homokkal teritve, lehetetlen figyelmen kivul hagyni. Ez annyira igaz volt rank, hogy az elso alkalommal, miota Spanyolorszagba koltoztunk, nem volt az a surgeto erzesem, hogy meglatogassam a varos minden ziget-zugat. Elsetaltam a stranding, ott megalltam, es (nehez bevallani, de) nemigen jutottam tovabb. Csak nezz ra!

Valamilyen kulonos oknal fogva habar az Atlanti-ocean fagyos vizeben usztunk, valahogy nem tunt olyan hidegnek es isteni erzes volt a tengerben uszni. A nap legnagyobb reszet itt toltottuk, az egesz csaladot beleertve. Azt gondoljuk, hogy San Sebastian elragado latvanyanak az az oka, hogy az osszes, a partot szegelyezo haz a XIX. szazadbol szarmazik, mind nagyon jo allapotban van es a latvanyt nem ronditjak el hatalmas, modern hotelek epuletei. Hogy ezt igazan tudd ertekelni, a vizbol kell visszanezned a varosra.

Egy nagyon kulonleges dologra lettunk figyelmesek a strandon. Mar korai oraktol kezdve az emberek folyamatosan setaltak fel-le a viz elott, a strand egyik vegetol a masikig. Ugy ertem, RENGETEG ember es mi nem tudtuk elkepzelni, hogy ennek vajon mi lehet az oka! Persze sok teoriat gondoltunk ki a rejtelyre, de valahogy egyik sem tunt jonak. Vegul akkora volt a 'tarsadalmi nyomas', hogy kenytelen voltam en is csatlakozni a tomeghez es (kisse hulyen erezve magam) elsetaltam a strand vegeig es vissza. Bevallom, nem lettem sokkal okosabb. Ha tudod, hogy ennek a fel-ala maszkalasnak mi lehet az oka, kerlek ird meg nekem a ‘Comments’ reszben!

A fesztival meg mindig tartott, habar ez volt az elso hely Baszkfoldon, ahol az emberek nem viseltek a mar jol ismert kek-feher kendot. A programok kozott (amit mind kihagytunk a strandolas miatt) szerepelt egy tuzijatek verseny is, aminek aznap volt az utolso napja. Mindannyian nagyon izgatottan vartuk. Mar nem emlekszem a resztvevo orszagokra, de minden alkalom par percig tartott egy nagy finaleval a vegen. Nagyon  latvanyos volt.

A kovetkezo nap vegre korulneztunk az Ovarosban. Megneztuk a Szent Maria Bazilikat es a Szent Vincent Templomot, amik egymassal szemben, egy utca ket vegen allnak.

Meg par kep a varosrol.

Remelem, egy nap ujra eljutok ide es lesz alkalmam meg tobbet megtudni errol a csodalatos varosrol.

Baszkfold – Cabo Ogoño

Lattuk, hogy a terkepen Cabo Ogoño meg volt jelolve, hogy a kilatas gyonyoru, igy ugy dontottunk, mi is megnezzuk. Eddig mindig oda tudtunk vezetni a kilatohoz kocsival, es azt hittuk, itt is igy lesz. Mekkorat tevedtunk!

Eloszor atmentunk az Oko delta masik oldalara, es atvezettunk falvakon, amiknek mind furcsa es kulonleges baszk neve van tele x-ekkel es t-kkel es k-kkal, amiket meg akkor sem tudnal kiejteni, ha az eleted fuggne tole. A ket, Cabo Ogoño-hoz kozeli falu neve  Elantxobe es Ibarrangelua.

Sikerult megtalalnuk Elantxobe-t, ami a Cabo Ogoño-hoz legkozelebb eso falu es otthagytuk a kocsit a temeto elotti parkoloban. A tabla szerint a csucs meg 2km-nyi setara van. Azt gondoltuk, semmi gond, megtesszuk az utat oda-vissza 40 perc alatt es folytattuk utunkat, immar gyalog, a keskeny, sziklafalat koveto uton. Az osszes haz itt jol karban volt tartva, es fantasztikus volt a kilatas a partvonalra.

Miutan elhagytuk az utolso hazat is, talaltunk egy masik tablat, amin ez allt: ‘Cabo Ogoño 1km’. Egymasra neztunk es gondoltuk, ha mar eddig eljottunk, akkor mar csak megnezzuk azt a kilatot, megegy km csak nem lehet olyan rossz. Az osveny az erdobe vezetett minket, es egyre nehezebben jarhato lett. Tangapapucs es szoknya viselese nem ajanlatos… Majdnem visszafordultunk, mivel en nem igazan tudtam hegyet maszni a papucsomban, es Paul bokaja meg mindig nem volt rendben, de vegul sikerult a kilatopontra felmasznunk.

Megerte. Nagyon megerte.

Nezd meg ennek a strandnak, a Playa de Laga-nak a vizet! Hihetetlenul gyonyoru, a szinei folyamatosan valtoztak minden hullam utan.

Kesobb rajottem, hogy Cabo Ogoño igazabol egy hires turaosveny, ami megmagyarazza a nehez terepet. Nem banom, hogy megneztuk, de legkozelebb turabakancs lesz rajtam!

Baszkfold – San Juan Gaztelugatxe es Cabe Matxitxako

San Juan Gaztelugatxe (a tovabbiakban San Juan G) a Vizcayai-obolben talalhato, egy rovid autoutra Bermeo varosatol. Mar lattam kepeket errol a picike kis szigetrol, de semmi nem keszitett fel minket az igazi latvanyra. Ez valoszinuleg a legnagyszerubb hely, amit Baszkfoldon lattam.

Ezt a kis szigetet egy ember alkotta hid koti ossze az Iberiai-felszigettel. Ez egy keskeny osvenyen keresztul erheto el, ami, miutan athalad a kohidon, egy hosszu, hosszu lepcsosorra valtozik. A velemenyek valtoznak, de ugy tunik, hogy a lepcsok szama, amit meg kell masznod ahhoz, hogy felerj a sziget tetejere, 229 es 237 kozott mozog. Termeszetesen en is elkezdtem szamolni, de kozben belezavarodtam, mert mikozben a kilatast csodaltam, elfelejtettem par lepcsofokot szamolni, igy feladtam.

A sziget tetejen egy IX. szazadi kapolna all, amit Keresztelo Szent Janosnak ajanlottak. Ugy hiszik, hogy Szent Janos tenyleg jart a szigeten. A remetelak nagyon jo helyen epult, mivel kisse tavol esik a civilizaciotol, es miutan megmaszod az osszes lepcsofokot, a latvany, ami a sziget tetejen var rad, az egyik legszebb Spanyolorszagban.

A kapolna gyakran zarva van, igy jobb, ha megnezed a nyitvatartast, mielott odamesz. Sok, a hajotorottsegtol megmenekult tengeresz felajanlasanak ad otthont, es talan ezert van az, hogy szamomra a hely nem egy templomnak, hanem inkabb egy tengeri jatekboltnak tunik. A dekoracio evezokbol, mentomellenybol es mas, hajorol hozott tengereszeti dolgokbol all, ezenkivul sok a kis fabol keszitett hajo. Egy euroert meg kepeket is keszithetsz.

Van egy kis bolt, amit a templom belsejeben talasz, itt vehetsz hideg italokat, kepeket, kepeslapokat, es mas egyeb ajandekokat. Ugy gondoltam, ez egy tokeletes hely arra, hogy megvegyem a baszk emleket, igy vettem egy, mar ismeros kek-feher kendot, amin  San Juan G neve van.

A legenda szerint, amikor vegre felersz a lepcsosor tetejere, haromszor meg kell a harangot huznod, majd kivannod kell valamit. Azt vartam, hogy a harang majd egesz nap szol, de ugy tunik, hogy ez a legenda nem mindenki szamara ismert, igy (szerencsere) nem ez volt a helyzet. En ettol fuggetlenul meghuztam a harangot, hogy mindent jol csinaljak, de a hely varazsa annyira magaval ragadott, hogy elfelejtettem kivanni!

A tenger itt gyakran haragos es a hatalmas, sziklakba csapodo hullamok folyamatos erozionak teszik ki azokat. Ennek koszonhetoen az elotted elterulo partvonal a termeszet nyers, tiszta oldalat mutatja neked. Ha a pletykaknak hinni lehet, a spanyol inkvizicio idejen a boszorkanysaggal vadoltakat ezekbe a barlangokba zartak be.

Ennek a kis szigetnek mozgalmas a tortenelme. Talalunk temetesi maradvanyokat a IX. szazadbol, legendak szolnak kaloztamadasokrol es igaz tortenetek Sir Frances Drake-rol, aki 1593-ban elfoglalta a szigetet, mindenki szamara erdekes olvasmany. 

Azt hittem, a fesztival egy ennyire tavoleso helyre nem er el, de tevedtem, ugyanis amikor visszafele setaltunk, talalkoztunk egy eneklo, tancolo, enyhen (?) ittas (delelott 11 ora korul voltunk!) csapattal, akik a sziget fele haladtak. Erdekes lett volna megnezni, hogy mi fog tortenni (felaldozzak a csacsit!?), de sajnos nem volt tobb idonk. 

Mi augusztusban, a fo turistaszezon kozepen jartunk ott, mint emlitettem 11 ora korul, es ahogy a kepekbol lathato, a hely (erthetoen) nagyon nepszeru a turistak koreben. Ha tudsz, latogass ide nagyon koran es/vagy a szezonon kivul, igy talan lesz fogalmad rola, hogy mennyire maganyosak lehettek az itt lako szerzetesek elzarva a kulvilagtol.

Kb. 20 perc vezetes utan ertunk el egy masik kilatohelyhez, a Cabo Matxitxako-hoz. Van itt egy vilagitotorony (nem vagyok benne biztos, hogy meg mindig mukodik), es fantasztikus a kilatas San Juan G-re. Ez a hely arrol is hires, hogy ha szerencses vagy, balnakat is lathatsz innen.