Ahogy kiszalltunk
a kocsibol, egybol megcsapott a szel. Nagyon eros volt. Mire felvettem a
bakancsomat es felhuztam a kamaslit, lefagytak a kezeim. Minden nalunk levo ruhadarabot felvettunk, amit talaltunk. Nagyon orultunk a csosalunknak, amit az
arcunkra tudtunk huzni Paullal es meg Lucy is halas volt, hogy reggel vett
egyet.
Mindenki
lassan elkeszult, de nekem elegge elment a kedvem az eros szel miatt. Nemsokara
viszon elfelejtettem a szelet. Ahogy egyre feljebb mentunk, egyre tobb
latszott a volgybol es az azt korulvevo hegyekbol. .
Elottunk:
Mogottunk:
Mire
felertunk a Little Man-hez, az elso csucshoz, mar minden havas volt korulottunk. A taj ugy nezett
ki, mintha az Alpokban lennek. Nagyon fujt a szel es lattunk, hogy mennyire ovatosan masznak le az emberek a Little Man tetejerol, igy haditanacsot tartottunk.
Ugy
dontottunk, hogy nem maszunk meg a Little Man-t, hanem folytatjuk utunkat a Skiddaw
tetejere. Ahogy korbejartuk a tetot, gyonyoru latvany fogadott minket.
Lassan mar csak hoval fedett csucsok vettek minket korul. Nagyon szurrealisnak
hatott igy aprilis elejen. A levego annyira tiszta volt, hogy a jobb oldalon
meg Skocia is latszott a tavolban. Mi ugy gondoltuk, Isle of Skye-t lattuk. A
szel egyre jobban fujt, igy egyre kevesebb kepet keszitettem.
Ez itt en vagyok, habar igazabol barki lehetne, nem latszik az arcom.
Mar eppen
azon a ponton voltam, hogy ‘namostmar elegvoltahidegbol’. Itt egy kep Lucy-rol, ahogy ‘repul’ a
szellel.
A csucson a
szel annyira eros volt, hogy nem mertem a szelere menni. Tulajdonkeppen
megfordulni sem mertem, igy amint gyorsan korulneztem es meggyozodtem, hogy
Paul keszitett rengeteg kepet, egybol elindultam lefele. Ekkorra mar nagyon
faztam.
Kesobb
kiderult, hogy igazabol nem is a csucson voltunk, a csucs kb. 100m-rel arrebb
es kb. 3 meterrel magasabban van, de egyaltalan nem bantam, hogy visszafordultunk.
Szerintem veszelyes volt par percnel tovabb fentmaradni.
Lefele
nagyon kellett figyelnem, igy nem sok kepet keszitettem. Lucy es Dane sokkal gyorsabban mentek, mint mi, es talaltak egy melyedest, ahol a szeltol vedve, a tajat csodalva varhattak rank.
Nagyon
orultem, amikor vegre meglattam a parkolot. Habar halas voltam, hogy ennyi
szepseget lathattam, mivel a taj nagyon gyonyoru volt, nem tudtam nem arra
gondolni, mennyire mas lett volna, ha nem fuj a szel ennyire erosen. Kesobb
Paul az internetrol megtudta, hogy a csucson 35 merfold/oras szel fujt. Mi meg
erosebbnek ereztuk.
A Latrigg
oldalan gyalogoltunk vissza a varosba megismetelve a tegnapi tura egy reszet, mig Paul szulei hazavittek a kocsikat,
majd a setat ismet egy pub-ban fejeztuk be.
No comments:
Post a Comment