Keson
kezdtuk a reggelt a 2.5 oras buszut miatt, igy fel haromra mar farkasehesek
voltunk. Nem kellett azonban az etterembe mennunk, hogy az ehsegunket csillapitsuk,
vendeglatoink
egy barba vittek minket, hogy tortillat egyunk. Felcsillantak a szemeim, amikor
meglattam, hogy hova megyunk, mivel habar azota mar mi is keszitettunk
tortillat, akkor meg csak a bolti elore csomagolt valtozatot kostoltam.
A
hely, ahova vittek minket, egy ´kotelezo´ megalloja minden córdobai
latogatasnak. Ez egy picike kis bar egybol a Katedralis mellett. Lehetetlen
elmenni mellette, mivel rengetegen allnak/ulnek/fekszenek a kornyeken aranylo
szeletekkel a kezukben. Mi is bealltunk a varakozok hosszu soraba es vegre
bepillantast nyertunk a barba is.
A
Santos Tortilla Bar egy ugynevezett Francisco Santos altal volt alapitva es itt
keszitik a legnagyobb tortillat, amit valalha lattam! Atlagosan 4kg-ot nyomnak
es 12-15cm magasak! Nincs semmi titok a receptben, a siker titka a hozzavalok
minosegeben rejlik: jo minosegu szuz olivaolaj, szabadon tartott csirkek
tojasai es a varos legfinomabb sultkrumplija.
Leultunk
a tobbi ebedelo koze a Katedralis toveben, ettuk a kremes, aranylo finomsagot
egy hideg itallal a kezunkben es finom olivabogyot ettunk hozza kiseronek. Ott
ulsz a napsutesben, a Mecsettel a hatad mogott es egy szelet isteni tortillaval
a kezedben, biztos lehetsz benne, hogy a legjobbat kaptad abbol, amit Córdoba
varosa nyujtani tud.
No comments:
Post a Comment