Aszturia – Picos de Europa (Ruta del Cares)

A Picos de Europa, vagyis Europa Csucsai egy hegyvonulat Eszak-Spanyolorszagban. Habar sok hegy magasabb a Picos csucsainal Europaban es meg Spanyolorszagban sem a legmagasabb, azert meg igy is szamottevo a magas hegycsucsaival, amik 2000m magasan szurjak at a felhoket. Maga a hegyvonulat olyan nagy, hogy az orszag harom kulonbozo regioja mondhat reszeit magaenak: bal oldalon Aszturia, a jobb oldalon Kantabria, es az also reszen Kasztília es León. Ennek koszonheto, hogy a Picos harom reszre van osztva es mind a harom resznek van kulon ‘legjobb’ osvenye. Mi Aszturiaban maradtunk, igy az elso turaosvenykent az itt legnepszerubb Ruta de Cares-t valasztottuk.

Ez a turaut (es altalanossagban veve az egesz Picos) igazsag szerint annyira nepszeru, hogy nem is lett volna eselyunk itt turazni a nyari honapok alatt. Ezert vartunk vele szeptemberig, amikor iskolakezdes utan kevesebben jonnek ide. A hetvege, amit erre kivalasztottunk, gyonyoru volt, es miutan megtalaltuk Poncebo falujat, ahol az osveny kezdodott, nekiindultunk a 20km-es turanak.

A Ruta de Cares egy 10km-es osveny, ami osszekoti Poncebo kicsi falujat (Aszturia) Caín nem sokkal nagyobb falujaval (Kasztília es León) a kristalytiszta vizu Cares folyo menten. Habar sok helyen volgy-osvenynek hivjak, igazsag szerint nem magaban a volgyben van, hanem szo szerint magukba a sziklakba vajva. Az eredmeny egy osveny, ami az egyik legcsodalatosabb egesz Spanyolorszagban (tudom, tudom, mindig ezt mondom minden egyes tura utan, de ebben az esetben ez hivatalos). Az osveny nagyon egyertelmu, a legnagyobb reszen az utnak egyenes, mivel a sziklak oldalaban vezet, es habar csak 10km hosszu, meg kell tenned az utat visszafele is, mivel ez az egyetlen modja annak, hogy osszekosd a falvakat, nincs autout kozottuk.

A turaut leirhatatlanul gyonyoru minden egyes lepesnel. Semmikeppen sem ajanlott olyanoknak, akik csak egy kicsit is felnek a magassagtol, mivel a masfel meteres osveny mellett gyakran 10-15m-es a szakadek a folyoba. Tanacsos sok vizet hozni az utra, mivel nincs kut. Caín-ban viszont nagy a valasztek a teraszok kozul, ahol a napernyok hus arnyekaban megihatsz egy hideg italt es ujratoltheted a kulacsodat. Hozz naptejet, amikor eros a nap, habar nem lesz meleged, mivel a sziklak szelcsatornakent szolgalnak, es ezert a kellemes szello folyamatosan szolgaltatva van.

Ezutan a sok informacio utan nezzuk meg a hires Ruta de Cares-t.

Galicia – Santiago de Compostela

Santiago de Compostela az Eszak-Spanyolorszagban talalhato Galicia regio fovarosa es egyben a Camino de Santiago zarandokainak fo vegallomasa, mivel ugy tartjak, hogy Szent Janos maradvanyi a katedralisban levo sirban vannak. Itt lett vege az en hosszu utamnak is, amikor vegre a kezembe vehettem a ‘Compostela’-t, a Santiago Katedralis  hivatalos bizonyitvanyat annak, hogy elvegeztem es befejeztem a zarandoklatot.

Sok zarandok a Hivatal elott hagyja a vandorbotjat.

Tele voltam erzelmekkel, amikor megerkeztem, de ezektol fuggetlenul ugy gondolom, hogy Santiago egy nagyon szep varos, ezert szeretnem nektek is bemutatni. Kerlek, bocsassatok meg a kepek minosegeert, mivel Santiagoba erkezesem elott a fenykepezogepem elromlott, igy a kepeket a telefonommal keszitettem.

Senki nem tudja, hogy a varos neve honnan szarmazik. Az elso, a Santiago resz egyertelmu (Janos), viszont a masodik, compostela resznek ket kulonbozo magyarazata is van. Az elso szerint a campus mezot, a stella pedig csillagot jelent latinul, igy a nev egyben ‘csillagmezo’. Ezt a jelentest az is tamogatja, hogy a varos fizikai elhelyezese miatt felhotlen ejszakakon nagyon jol lehet a Tejutat latni. En is ezzel ertek egyet. Az utolso reggel 4.15-kor keltunk fel, hogy megtegyuk az utolso 20km-t Santiagoig. A nap csak 7 utan kelt fel, igy a gyaloglas fele teljes sotetsegben tortent, elemlampak fenyenek. Szerencsere az eg tiszta volt, es teljes bizonyossaggal allitom, hogy meg sosem lattam annyi csillagot, mint akkor.

A masodik magyarazat a nevet kulonbozo latin szavakhoz koti, mint pl. compostium, (temetkezesi terulet) vagy compositellam (valaki, aki jol tartja magat).

A Santiago Katedralis az Ovaros sziveben van. Hatalmas, nagyon sok ember latogatja es habar sok nagy epulet van korulotte, ez dominalja az egesz teret. Kereszt alaku es a miseket a kozepso reszben tartjak. Van benne valami, amiert nagyon kulonleges: egy hatalmas fustolo egeto, amit kulonleges alkalmakkor az egesz templom hosszaban lengetnek vegig.

Mivel minden egyes nap rengeteg zarandok erkezik folyamatosan, ezert minden nap 12-kor tartanak egy miset csak nekik, a ‘Zarandokok Miseje’. Mi nagyon szerencsesek voltunk, mivel vasarnap erkeztunk, es a het ezen az egy napjan lengetik a fustolo egetot.

Mar emlitettem, hogy en nem vagyok vallasos es eletemben csak par misen vettem reszt, habar mind ‘kulonleges’ mise volt, mint pl. karacsonyi. Ugy gondoltam, hogy a Zarandokok Miseje egy szep esemeny lenne az utam vegezeteul, es meg sosem lattam spanyol miset, igy a tobbiekkel egyutt en is reszt vettem rajta.

Ez volt a legfurcsabb mise, amit valaha lattam. A legtobben termeszetesen zarandokok voltak, akik mind turaruhaban voltak, poloban, rovidnaciban es turacipoben, nem nagyon templomba illo oltozek. Habar megtettek mindent, hogy a zarandokok ne a nagy hatizsakjukkal es vandorbotjukkal menjenek a misere, sokan voltak, akik eppen a mise kezdetere ertek oda, es persze nem igazan lehet oket elkuldeni. Ezert volt az, hogy a templom oldalaban sok volt a faradt zarandok, akik a taskajukon ultek a falak korul, a falnak vagy egymasnak tamaszkodva. A vandorbotokat mindenki a falnak tamasztotta, neha hallottam, ahogy nehany eldol es hangos csattanassal a foldre esik.

Maga a mise is erdekes volt, meg az en szememnek is. Az elejen elmondtak, hogy az elozo 24 oraban hany zarandok regisztralt a Zarandokok Hivatalaba, es hogy milyen orszagokbol jottek. A mise foleg spanyolul zajlott, de volt egy holgy, aki percekig angolul beszelt, es egy bizonyos aldast 8 kulonbozo nyelven ismeteltek el a papok, akik libasorban sorakoztak a mikrofon elott. Meg a templomi korus (akiknek az egyenruhaja fekete ingbol es egy nagy kagylobol a nyakuk korul allt) enekelt angolul, nemetul es meg egy gospel darabot is eloadtak! Az egyik Camino tarsam amerikai volt, es felismerte.

Amikor a mise vegen leengedtek a fustolo egetot, hat segito jott elo es egyutt huztak meg a kotelet. Ahogy az egeto elkezdett lengeni, rengetegen kaptak elo a telefonjukat, kamerajukat, fenykepezogepuket es elkeztek fenykepezni! A templomban! Mise alatt! Ugy gondoltam, hogy tenyleg nem fog semmin valtoztatni, ha en is ugyanezt teszem, igy en is keszitettem par kepet. Megegyszer elnezest a kepek minosegeert.

A mise utan vegre megkerestuk a hotelunket. Az egyik Camino tarsamnak, egy francia holgynek, aki mar egyszer vegigjarta a Camino-t, sikertult egyeni szobakat szereznunk a tekintelyes San Martino Pinario bences monostoraban.

Az epulet hatalmas (ez volt a masodik legnagyobb monostor Spanyolorszagban) es a hotel csak egy reszet foglalja el. Az epulet kivulrol nagyon szepen dekoralt, habar belulrol egyszeru es hideg. Itt van par kep rola.

Kulon araik voltak zarandokok szamara. Leesett az allunk, ahogy besetaltunk az epuletbe, de gyorsan rajottunk, hogy a mi szallasaink a legfelso emeleten vannak es a szobak NAGYON alapok. Igazan nem bantuk, mivel 12 nap ota az elso alkalommal vegre egyedul fogunk aludni, nem kell senki horkolasat hallgatnunk, nem fognak masok felebreszteni azzal, hogy a WC-re mennek, vagy leejtenek valamit, ami hangosan csorompol, es nem kell majd reggel a mosdora varni. ES a reggeli benne volt az arban.

A kilatas a pici ablakombol.

Miutan mindent elrendeztem, elindultam, hogy felfedezzem az Ovarost. Tele van nagyon regi epuletekkel es templomokkal, majdnem minden egyes teren van egy templom. Ez a hely is olyan erzest araszt, mintha szazadokkal ezelott setalgatnal az utcain. Teljesen el tudtam kepzelni a szerezeteseket, ahogy misere mennek. A Szent Janos kagylo szimboluma mindenhol megtalalhato.

Santiago varosa volt az elso hely, ahol lattam egy Parador-t. A Parador-ok monostorok, amiket luxus hotelekke alakitottak at a tehetosebbek szamara, es gyakran kiralyok es kiralynok szallnak meg itt. Franco almodta meg oket, hogy legyen egy minden fontos muemlek mellett. Ez a Parador Santiagoban az egyik leghirsesbb, egybol a Katedralis oldalaban van (!) es mi voltunk annyira szemtelenek, hogy besetaltunk megnezni. Persze nem tudtam a belsejerol kepeket kesziteni, de a kulsejerol igen.

Nem volt idom arra, hogy mindent megnezzek, de mar most tervezem a kovetkezo Camino-t, es akkor mindenkeppen megteszem.