Olyan sok
finom elelt ettem mar Aszturiaban, hogy nem tudok mindnek egy kulon blogot
szanni. Ezert dontottem ugy, hogy a legerdekesebbeket osszeszedem egy blogba.
Megprobalom a spanyol nevuket is leirni, hogyha valaha egy spanyol etterembe
vet a sors, tudd, hogy a nev alatt mit kell erteni. Nehany nagyon erdekesen
hangzik, nehany meg erdekesebben nez ki, de hidd el, mind isteni finom!
Az elso, amit bemutatok, az a ´pulpo con patatas´ (legalabbis en igy
hivnam), vagyis polip krumplival. Igazabol ez egy polip porkolt, amiben krumpli es polipdarabok vannak.
Erdekes kombinacio a velemenyem szerint. A kenyer, amit melle adtak, meg egy
picit meleg is volt es csak arra vart, hogy letorj belole egy darabot es
beletunkold a porkoltlebe.
Ezt talan ´ bacalao con gulas and mejillones ´-nek hivnam. Ez tokehalat jelent bebi angolnakkal (a hosszu feher
darabok) es kagylokkal. Mint lathatod, nem adtak hozza zoldsegkoretet es a
krumpli is csak jelkepes formaban, negy vekony szeletben jelent meg, amik nagy
szegyellosen a hatalmas adag hal alatt bujtak el.
Na ennek mar tudom a hivatalos nevet: ‘chorizo a la sidra’, vagyis olyasmi,
mint a kolbasz almaborban (lehet arrol vitatkozni, hogy mi a kulonbseg a
chorizo es a kolbasz kozott, de most nem ez a lenyeg). Igazsag szerint a
chorizo ize annyira dominans, hogy minden mast elnyom, igy az almabor ize
egyaltalan nem jott ki, de ereztuk ital formajaban, mivel azt ittuk hozza.
Ezt ‘revuelto con gambas y gulas’-nak hivjak, avagy rantotta rakkal es bebi
angolnaval. Nem hiszem,
hogy ehhez barmi mast hozza kellene fuznom. Kisse olajos volt.
A kovetkezo
a kedvenc etelem, a ‘cachopo’, Fognak egy hatalmas darab marhahust, kettevagjak
es teletomik a belsejet kulonbozo dolgokkal, ebben az esetben sonkaval, baconnel
es pirospaprikaval. NAGYON nem egeszseges, csak ranezel es mar 500 kaloriat
eltuntettel. Maga a megtestesult bun. De mennyire finom! Itt van Rafael, a
spanyol baratunk, aki eppen a hust vagja fel.
Eszak-Spanyolorszag hires a jo tengeri- es haleteleirol, mivel az Atlanti-oceanbol fogjak oket ki, ami gazdag tapanyagban. Az egyik fontos etel itt a polip. Paul eppen egy egesz polipkarral birkozik.
Vegul, de nem utolso sorban, egy tanyer sajt. Magyarorszagon nincs nagy
sajtkultura, de Angliaban, Franciaorszagban es itt, Spanyolorszagban is minden
etterem desszert menujeben megtalalhato egy sajttal. Ez a negy kulonfele sajt Aszturia sajatja. Nagyon kulonbozoek latvanyra es izre is. A neveik:
‘afuega’, ‘l pitu’, ‘la peral’ es a nagyon 'peneszes', azaz kek, a ‘cabrales’. A
sajtokkal egyutt almapuret is szolgalnak fel, ami hasonlo az angol quince-hez,
de nem ugyanaz. Nem hiszem, hogy nekunk van hasonlo Magyarorszagon, de persze
nem vagyok a sajtkulturaban jartas.
Madnem az
osszes, fent emlitett etel tobb ettermi kaland resze volt, es a legtobbet
megosztottuk masokkal. Nem megyunk gyakran etterembe, de amikor megtesszuk,
kiralykent erezzuk magunkat. Vannak elonyei annak, ha az ember Aszturiaban el.
No comments:
Post a Comment