Asturias – Gijon

Gijon egy tengerparti varos itt Aszturiaban, csak fel ora buszutnyira Oviedotol. Nagyon kulonleges a statusza, ami Oviedoeval vetekszik. Meretben nagyobb, mint az utobbi, internacionalisabb, es tobb fesztivalja is van. Romai multja jelen van a mindenele megtalalhato romokban, muzeumokban, szobrokban es persze ne felejtsuk el megemliteni a varos egyedi gasztronomiajat. Habar Oviedo Aszturia fovarosa es a regio kozpontja, Gijonban van valami, ami Oviedoban nincs: tengerpart.

San Lorenzo a varos fo strandja es tokeletes kagylo alakjaval egyben annak fo attrakcioja is. Ahogy a nap kibujik nyaron a felhok mogul, az egesz varos elindul a strand fele, egyutt a kornyezo telepulesekkel egyutt. Mindig nagyon sokan vannak es sok kulonbozo sportot uznek itt az emberek. A part el van latva zuhanyzokkal, eletmentokkel, sok bolttal, finom tengeri eteleket kinalo ettermekkel, kavezokkal, es egy hosszu, szep promenaddal. A szemeteseket kulonosen kedvesnek talalom.

A tengerpart latvanyat az Ovaros teszi meg szebbe, amit a promenadrol lehet elerni es ‘Cimadevilla’ a neve. Cimadevilla igazabol egy kis halasz kikoto neve volt, ami kore kesobb a varos epult. Gijonnak ezt az oldalat jonnek meglatogatni a turistak. Van egy hatalmas nagy temploma es meg par kisebb is es tele van regi, tortenelmi hazakkal. Sok a hivogato etterem es bar, ahol a fiatalok sajat magunk ontik Aszturia italat, a sidre-t. (Itt olvashatsz rola bovebben.)

Itt talalhato a kikoto is.

Az Ovaros mogott van egy hatalmas zold terulet, a Cerro de Santa Catalina. Ezt a park egy dombon talalhato, ahonnan szep kilatas nyilik a strandra.

Ezen kivul megegy dolgot tettek ide, Eduardo Chillida egy absztrakt szobrat, ami az ‘Elogio de Horizonte’ nevre hallgat, es amit Gijon lakossaga gyorsan at is keresztelt, mint ‘Az oriasi WC’.

Kataloniaval ellentetben Aszturia nem tiltotta be a bikaviadalt es Gijonnak van egy sajat arenaja. Minden bikaviadal utan a bikak husat felszolgaljak grillezett huskent a kozeli ettermekben.

Gijon egyetemi varos, ket igazi es egy ‘hamis’ egyeteme van, es en az utobbit szeretnem bemutatni, az Universidad Laboral-t. 3km-re van a varostol, de az 1-es es a 18-as busz 1.25 euroert elvisz a buszallomastol egyenesen az epulet ele. Ez Spanyolorszag legnagyobb epulete. 

Franco almodta meg az epiteset, igy tokeletesen illusztralja a kor grandioz jelleget es a diktator megalomaniajat. Egy arvahazat akart letrehozni a banyaszok gyerekei reszere, de mar az epites soran megvaltoztattak a terveket es Technikai Collegiumma alakitottak at, amiben olyan ketkezi munkakat tanitottak, mint pl. vizvezetek szereles. Franco uralma utan az epulet hirtelen a csodalatosbol kinossa valt es elhagyatotta, gondozatlanna valt. Szerencsere Aszturia 2001-ben felkarolta es restauralta. Manapsag kulonbozo esemenyeket, konferenciakat es kulturalis kiallitasokat tartanak itt.

Az epuletegyuttest ugy terveztek, hogy egy egesz varost magaba foglaljon, mint egy Utopia. Van sajat temploma, szinhaza, varoshaza es meg farmja is! Ezen kivul egy magas tornya, ahonnan egy par euroert felmehetsz es megcsodalhatod nemcsak magat az egyetemet, hanem a kilatast Gijonra es a kornyezo teruletre. Mindenkeppen megeri felmenni.

Mi egy vasarnapi delutanon latogattuk meg az egyetemet, amikor (a tudtunkon kivul) Aszturia napja volt. A hely teljesen ures volt! Bizonyos szempontbol ez elonyunkre vallt, mivel senki nem allt a kepek utjaba, viszont kiemelte, mennyire megdobbentoen elhagyatott, ures ez az epulet. Van benne valami  nagyon szigoru, Paul szerint olyan erzetet kelt, mintha borton lenne, nem pedig egy tanitasi intezmeny.

Nem volt lehetosegunk turavezetesen reszt venni, mivel majdhogynem mi voltunk az egyetlen latogatok, de van egy olyan erzesem, hogy a mult pont azon reszerol nem beszeltek volna, amit en erdekesnek talalok (Franco).

Azt tartjak, hogy a verseny Oviedo es Gijon kozott olyan nagy, hogy amikor vegre eldolt, hogy Aszturiaban is epitenek egy repuloteret, nem tudtak eldonteni, hogy melyik varoshoz legyen kozelebb. Mind a ket varosnak ervenyesek voltak a kovetelesei, mivel Oviedo Aszturia kozpontja es fovarosa, Gijon nagyobb, tobb internacionales lakossal. A vegen a repuloter a ket varostol egyenlo, 80km tavolsagra epult. Ennek eredmenyekent tobb, mint 45 percbe telik, mire a busz odaer es a buszok szama nagyon csekely, foleg a kesoi orakban.

Miert dontottunk ugy, hogy megis Oviedoban maradunk? Egyszeruen beleszerettunk a varosba mar az elso alkalommal, amikor az utcain setaltunk. Adtunk Gijonnak is eselyt es sokszor meglatogattuk, de ha megegyszer lenne lehetosegem Aszturiaban tolteni par honapot, akkor sem gondolkodnek a dontesen. Oviedo belopta magat a szivunkbe.