Mint ahogy
minden helyen, amit meglatogattunk, itt is elmentem egy ingyenes turavezetesre.
Azonban mielott nekiindulnek, gyorsan felvazolom a tortenelmi hatteret. Granada
nagyon sokaig volt muzlim uralom alatt es ez volt az utolso varos
Spanyolorszagban, amit a morok feladtak, amikor Ferdinand es Izabella a varos
ala vezette a sereget. Ennek koszonhetoen a mor hatas mindenhol eszreveheto az
epiteszetben.
A tura a Plaza de Santa Ana-n kezdodott, az Alhambra labanal, ahol az Iglesia
de Santa Ana talalhato. Ez a templom
eredetileg egy mecset volt, amit Almanzra-nak hivtak, de 1501-ben atformaltak
kereszteny imahellye. Latod a harom gombot a templom tetejen? Ezeket megtalalod
minden mecset tetejen kulonbozo szamban. Arra, hogy mi a jelentesuk, rengeteg
teoria all rendelkezesunkre. A lenyeg viszont az, hogy a cel a muzlim vallas
megsertese volt, igy nem elegedtek meg azzal, hogy leszedjek a gomboket, hanem
azoknak a tetejebe nyomtak bele a keresztet.
Egybol a
temblom mellett talalhato egy szep kut. Nagyon sok a kut a varos tortenelmi
reszeiben, mivel a muzlimok nagyon tiszta emberek voltak, otszor kellet egy nap
mosakodniuk, es mielott a mecsetbe beleptek. Az ezekbol a
kutakbol folyo viz ihato es nagyon jo izu.
A templom
masik oldalan folyik a Darro folyo, aminek a neve aranyat jelent. Ez abbol az
idobol adodik, amikor sok-sok evvel ezelott a hegyekben egy aranybanya uzemelt.
Mara mar minden pici darab aranyat kibanyaztak a hegybol, de a granadaiak ugy
hiszik, hogy gyakori esozesek es nagy viharok utan a sar, ami a hegybol
lefolyik a folyoban talan hoz magaval par aranyroget. Mind a mai napig talalsz
olyanokat, akik esozesek utan a folyo partjan ulnek, hatha hozzajuk szegodik a
szerencse.
Ugy tunik, a
varos epitoi mindent felhasznaltak, amire ra tudtak tenni a kezuket. A zsido
temeto sirkoveitol (erre mar lattunk peldat Barcelonaban is) egeszen azokig a
regi tipusu mosokadakat, amit meg a nagyszuleink es az o szulei hasznaltak
ruhamosasra. Ezeket feltordeltek es felhasznaltak utcakovekkent. Itt, egybol a
folyo mellett sokat talalsz, amikben barazdak vannak, ezek mind a mosokadakbol
valoak.
Itt egy
ajto, amit ugy hivnak, hogy ‘anyos ajto’. Kitalalod, miert?
Granada varosa nagyon vedett volt. Errol a hat varosfal gondoskodott,
aminek darabjait meg mindig megtalalhatod az utcakon vagy a hazakba epitve
Albayzínban, es a kulonbozo meretu lepcsofokok. Habar elso pillantasra nem
tunik egyertelmunek, ha belegondolsz, a katonak, akiknek teljes pancelzatban,
fegyverrel a kezukban rohantak fel az utcakon, nem tudtak felszaladni, hanem
oda kellett figyelniuk, hogy hova lepnek. Ez sikeresen lelassitotta a sereget.
Egy masik
dolog, ami a vedelmet szolgalta, az a haz ajtaja volt. Ahogy a kepen latod, itt
sok haznak van egy nagy ajtaja, amibe egy kisebbet foglal magaba. Csak akkor
nyitottak ki a nagyot, ha allatokat tereltek keresztuk, vagy eppen egy
lovaskocsi hajtott at rajta. A mindennapi jaras-kelesre a kisebbet hasznaltak.
Ennek a magassaga pont akkora volt, hogy ha egy ember keresztul akart menni, le
kellett hajonlnia es eloszor a fejet addugnia. Ez pont a
megfelelo pozicio volt arra, hogy a masik oldalon varakozo vedekezo lecsapja
ezt a fejet.
Egy erdekes,
a vezeteknevekkel foglalkozo tortenettel fejezem be a mai blogot. Az irasok
szerint amikor a katolikus kiralyok visszafoglaltak a varost, az elso dolog
amit tettek, az az, hogy kiuztek a zsidokat es a muzlimokat…vagy itt
maradhattak, ha attertek a kereszteny vallasra es fizettek a koronanak.
Mindenki, aki ugy dontott, hogy marad, kapott egy kereszteny vezeteknevet. A
nevadas nem volt tul kreativ, mindenki allatok, novenyek, targyak nevet kapta.
Igy ha a spanyol baratod vezetekneveben felismered egy noveny nevet, akkor nagy
a valoszinusege annak, hogy osei zsidok vagy muzlimok voltak.
No comments:
Post a Comment