Barcelona – Carretera de les Aigües

Eloszor Juan Carlos emlitette ezt az utat az egyik nyelvcsere alkalmaval. Amikor meghallotta, hogy szeretek futni, egybol mondta, hogy ezt mindenkeppen ki kell probalnom. Hazamentem es rakerestem az interneten es vegre az elozo heten sikerult eljutottam oda. Azt hiszem, ez volt eletem legszebb futasa.

Az utvonal a varos szelen van, de vonattal konnyen elerheto. En az allomastol felsetaltam a parkoloig, ahol rengeteg informacioval vagy ellatva az utrol, a hegyrol, a termeszeti parkrol…katalanul. Ezeken kivul van egy nagy tabla is ami (szerencsere) nemzetkozi jelekkel adja mindenki tudtara, hogy ez a resz csak gyalogosoknak es kerekparosoknak van fenntartva.

Eloszor nem volt szamomra egyertelmu, hogy merre is kell mennem, de aztan lattam ket futot, ahogy a hegyrol lefele futnak. Elkezdtem oket visszafele kovetni es amikor kibukkantam a kanyar masik oldalan… leesett az allam. Elottem futott a Carretera a hegy oldalaban es a kilatas csodalatos volt Barcelonara.

A Carretera egy nagyon egyertelmu, szeles foldut ami a Collserola hegy tenger feloli oldalan fut 20km hosszan. Tudom, hogy furcsan hangzik, de teljesen sima es csak gyalogosokat talalsz rajta, akik a kilatast csodaljak, futokat, akik a zajtol, szagtol es autoktol tavol akarnak edzeni, vagy kutyakat, akik a gazdajukat setaltatjak.

Egybol az ut elejen atsetalsz a fogaskereku felett.

Az elso ket kilometeren csak setaltam es minden 5 meteren Barcelonat fenykepeztem. A latvany nem sok mindenhez foghato.

Innen egyertelmuen latszik, ahogy a Ramblak keresztulszelik a varost.

A Carretera a varos zold gyurujenek es egyben a Zold Utnak (Ronda Verde) is resze, ami foleg kiranduloknak es kerekparozoknak fontos.

Minden 500m-en talalsz egy tavolsagmero tablat, igy pontosan tudod, mennyit futsz.

Minden masodik kilometer kozben van egy ivokut, ami altalaban paddal es arnyekkal van ellatva.

Minden alkalommal, amikor az ut kikanyarodik a hegy oldalan, talalsz egy kilatot, ahol egy pad var majd rad egy arnyat ado faval, hogy kenyelemben elvezhesd a latvanyt.

Ezt a katicabogarat az uton talaltam.

Hirtelen Barcelona osszes epulete, amit altalaban csak tavolrol latsz, kozel kerul hozzad, mint peldaul a Tibidabo hegy teteje a Cor Sagrat Templommal es a vidamparkkal, a Collserola Torony, vagy a Fabra Csillagvizsgalo.

A ket kilometeres jel utan eltettem a fenykepezomet es elkezdtem futni. A nap melegen sutott, de a Carretera-n sok az arnyekot nyujto fa es kellemes szello is fujdogalt es en nem tudtam levenni a szemem Barcelonarol. A fulemben zene szolt, egy-ket reszen nem volt senki mas, csak en, es en repultem elore az uton. Mar nagyon regen nem ereztem ezt a fajta szabadsagerzetet.

A Carretera ingyenes es barki barmikor felmehet az ev barmelyik napjan, de a parkolo gyakran tele van, igy ajanlott a tomegkozlekedes hasznalata (ami mellesleg nagyon jo a varosban). Nincs utcai vilagitas, igy ha ejszaka szeretnel felmenni, akkor ajanlatos zseblampat vinni.