Monday 9 December 2013

Córdoba

Meg oda sem ertunk Andaluziaba Oviedo utan, amikor mar talaltam par helyet, amit meg szerettem volna latogatni es ez a varos, ami a UNESCO Vilagorokseg Resze, az elsok kozott szerepelt a listan. Azert is szerettem volna ide ellatogatni, mivel a Camino de Santiago alatt megismert ket baratom is itt lakik es szerettem volna ujra latni oket.

Az ut Granadabol nagyon egyszerunek bizonyult, 2.5 oraba telt busszal. Rafael es Salvador a palyaudvaron vart minket a kocsival es elvittek minket a belvarosba. A nap folyaman ok vezettek minket es mutattak meg majdnem minden fontos latnivalot. Ezekbol valogattam parat, amit itt bemutatok.


A varos hires a ‘patio’-krol, amik viragokkal dekoralt belso udvart jelentenek. Ez a szokas meg a romaiak idejebol ered, akik a hazakat ezek kore a belso udvarok kore epitettek es novenyekkel diszitettek a nagy meleg ellen. Igazsag szerint ezek az udvarok annyira hiresek, hogy meg sajat fesztivaljuk is van, amit majusban tartanak es 9 napon keresztul tart. Habar mi oktoberben latogattunk ide, meg igy is meg tudtunk parat csodalni. Ha tobbet szeretnel tudni a ‘patio’-krol, vagy a fesztivalrol, nezz bele ebbe az oldalba.








Amikor Barcelonaban eltunk, ott a legnepszerubb fiunev a Jordi volt, mivel a varos vedoszentje San Jordi. Itt ezt a szerepet Szent Rafael tolti be, aki ket oriasi szoborral, egy hiddal es rengeteg mas, rola elnevezett dologgal dicsekedhet, koztuk a fel varos ferfi lakossaga is.





A varost a Guadalquivir Folyo szeli kette. A folyo ket oldalan egy vedett mocsar resz talalhato, ahol minden evben rengeteg madar feszkel, sok vedett faj is. Az ev bizonyos reszeben lehet ide jonni madarlesobe.





A folyo masik oldalara a Romai Hidon keresztul mentunk, amit meg a romaiak alapoztak meg az I. szazadban, es nagyon valoszinu, hogy a Via Augusta ment rajta keresztul, ami Cádiz varosat kototte ossze Romaval. A morok kesobb ujraepitettek, es innen kapta a muzlim jelleget.



Vegul a kedves Calle de Pedro Gimenez, avagy kozismertebb neven a Calle de Pañuelo. Honnan jott ez a masodik nev? Onnan, hogy olyan keskeny, mint egy zsebkendo. Salvadornal eppen volt egy zsebkendo (!) es a kedvunkert demonstralta a nev eredetet. Ez az utcacska annyira keskeny, hogy egy ember eppen hogy csak atfer rajta. A masik vegeben egy szep kis teret talalsz egy narancsfaval es egy szokokuttal.





No comments:

Post a Comment