Spanyolorszag - Vegre itthagyjuk Londont!

Koran keltunk, hogy meg legyen idonk utoljara atnezni mindent es bepakolni a maradek cuccost, majd 8. 45-kor bucsut mondtunk a kis lakasnak. Uresnek erzodott, hiaba alltunk a kozepen, mi nem voltunk benne Minden, ami a mienke tette, az emlekek, a szamunkra fontos dolog, mind eltuntek a polcokrol. Ez volt az elso kozos otthonunk Paullal es habar en nem kotok erzelmeket targyakhoz, megis nehezen fogadom el, hogy valaki mas fog itt elni helyettunk.

Alig hiszem el, hogy vegre uton vagyunk. Az osszes stress es aggodas, amin keresztulmentunk az utolso hetekben, vegre befejezodik. Ez egy nagy dontes volt, valoszinuleg nem a legjobb dontes, ha meggondoljuk Spanyolorszag gazdasagi helyzetet, de valami, amire mar regen szuksegem volt. Kezdtem fulladozni ebben az orszagban.

London esovel bucsuzott el tolunk. Egyetlen dolgot hagytunk otthon: az esernyot.

Barcelona viszont nem hagyott minket cserben, 20 fok napsutes! Szerencsesen megtalaltuk a mini lakast, ami az 5. emeleten van es egy NAGYON keskeny lepcson kell felmenni odaig. Meg sosem lattam ennyire keskeny lepcsot! Nem tudom, mi tortenne, ha valaki eppen a masik iranyba jonne. Remelem, az itt elok vekony emberek.

A lakas pici, de van egy-ket kulonleges dolog benne.

Ez az utcank.

Kesobb James-szel (Paul munkatarsa, eppen itt nyaral) es az egyik baratjaval talalkoztunk es egy tengerparti etteremben tapas-t ettunk. Az elso napunk nagyon jol sikerult.