Tuesday 3 September 2013

Arriondas – Kayakozas a Sella folyon

Azon a hetvegen, amikor megerkeztunk Oviedoba, tartottak a Descenso del Rio Sella 2013 fesztivalt, amikor is tobb, mint ezer kayakos elindul Arriondas-bol, leereszkedik a folyon es Ribadasella-ban, a tenger partjan fejezik be a versenyt. Ez egy nagyon elvezetes esemeny, nemcsak azert, mert nagyon latvanyos, hanem azert is, mert ok a hetveget spanyolok modjara szervezik: haromnapos fiesta-t tartanak a verseny kezdopontjanal es a vegenel is.

Habar magara a versenyre mi nem tudtunk elmenni, mivel eppen egyik lakasbol a masikba koltoztunk, az otlet, hogy kiprobaljuk a folyon valo kayakozast, velem maradt, es elkezdtem lehetosegek utan kutatni. Ugy tunt, hogy a Sella egy optimalis es nepszeru folyo, es sok kulonbozo lehetoseg kozul valaszthattunk. Vegul sikerult dontenunk es lefoglaltuk a helyet. Nagyon egyszeru Oviedo-bol barhova eljutni, mivel ez Aszturia infrastrukturajanak a szive. Talaltunk egy buszt, ami 1 ora 20 perc alatt el is vitt minket Arriondas-ba. 

Mint mindig, most is aggodtunk egy kicsit az idojaras miatt. Az elorejelzes napsutest mondott egesz napra, de a busz vegigrobogott egesz falvakon, amikbol semmit sem lattunk, olyan kod volt! Ennek koszonhetoen az elso benyomasom nem volt valami jo Arriondas varosarol. Csak hazak voltak egymas mellett. Minden sarok utan vartam, hogy majd latok valami erdekeset, de meg a foteren is csak egy agyu szobra volt!

Habar semmi erdekes nem volt magaban a varosban, egy dologbol nagyon sok volt: RENGETEG kayakos bolt! Tobb, mint 10 boltot szamoltunk.





Vegre megtalaltuk a folyot es mivel meg 10 elott volt, a kayakokat meg akkor keszitettek fel a napi rohamra. Vegigneztuk, ahogy egy a srac letolja a kayakokat a lepcson, nagyon viccesnek talaltuk.


Egy kis seta utan vegre megtalaltuk a mi helyunket is, szep kornyezet, kedves emberek. Sajnos pont egyidoben ertunk oda egy nagy csoporttal, igy osszedobtak minket is veluk. Kaptunk egy nagy muanyag vizhatlan tarolot, amibe a cuccunkat tehettuk (meg ebedet is adtak!!), evezoket es eletmento mellenyt. Hidegebb ido eseten meg buvarruhat is biztositanak. Ezek utan megtanitottak minket, hogy hogyan kell evezni. Mire ezzel vegeztunk, a felhok is eltuntek es napsutesben indultunk a kayakokert.




A sracok kihuztak egy kayakot egy egesz hegynyi adagbol, majd beleultettek az embereket es beletoltak a kayakokat egy lyukon keresztul a folyoba.



Mi kulon kayakokat kertunk, de volt dupla es tripla uleses kayak is. Lattunk csaladokat, ahol a szulok a ket vegen ultek es eveztek, a kisgyerek pedig kozepek kapalozott az evezovel. Lattunk egy olyan tripla uleses kayakot, ahol kozepen egy kutya ult! Nemsokara mi is elkeztunk evezni.




A kayakok nagyon stabilak es konkretan elsullyeszthetetlenek, igy akkor is kiprobalhatod, ha meg sosem kayakoztal elotte. A folyo idealis a kayakozasra, mivel nagyon alacsony a vize, igy nem kell a megfulladastol tartani. Neha annyira sekely volt, hogy ki kellett szallnunk es attolnunk a kayakot a koveken. Mivel a folyo lassan folyik a tenger iranyaba, nem is kell sokat evezned sem. Mi gyakran csak iranyba allitottuk a kayakot, hatradoltunk es elveztuk a napsutest es a tajat. Van par aramlat itt-ott, ami egy kis izgalmat csempeszett a napba. Nem veszelyesek, a legrosszabb, ami tortenhet az, hogy ha nem iranyitod a kayakodat rendesen, partra mos a viz, vagy megforditja a kayakot.

A tavolsag, amin kayakozhatsz, az 14km, de ha gyerekekkel vagy, vagy elfaradsz, meg ket masik helyen is ki lehet szallni, az egyik 6km-nel (Torañu), a masik pedig 10km-nel van (Llordón). A sracok ott varjak az embereket a kijaratnal egy minibusszal, es a kivansagodnak megfeleloen vagy Arriondas-ba, vagy Ribadesella-ba vittek vissza.

Mivel a spanyolok nagyon otletesek, mar az elso 2km utan meglattuk az elso ‘chiringito’-t, vagyis a bart. Erre hangos zenevel es hatalmas feliratokkal hivtak fel a figyelmet. Sokan itt megalltak egy italra.



A kayakozas nagyon relaxalo. A folyo dolgozik helyetted, igy alig kell felemelned az evezot. Most, hogy mar nem volt kod, lattuk a sok hegyet, ami korulvette a folyot. Hegyek mindket oldalon, a nap sutott, a folyo lassan folydogalt, korulottunk mindenhonnan nevetes hallatszott, nagyon szep nap volt. Neha szitakotok szalltak a kayakra, hogy megpihenjenek. Az ut vege fele hatalmas halak usztak el a kayakok alatt. A kayakok szinesek, es sokszor mosolyogtunk masokon, ahogy probaljak a kayakokat iranyban tartani.



Mi a masodik kijarat utan alltunk meg ebedelni. A muanyag tartoban talaltunk egy szendvicset, egy uveg vizet, egy kis csomag sutit desszertnek es meg narancsok is voltak benne! Nagyon jo volt a homokon elterulni, elvezni a napsutest es nezni a kayakokat. Ebed utan nekiindultunk az utolso par kilometernek.



Mi NAGYON lassan haladtunk, es igy kb. 4.5 oraba telt, mire az utolso kijarathoz ertunk. Ekkorra mar nagyon faradtak voltunk. A sracok felpakoltak a kayakokat az utanfutora es visszavittek minket a kozpontba. Nagy meglepetesemre meg zuhanyzo is volt tusfurdovel egyutt! En gyorsan lezuhiztam, amig Paul napozott.


Amikor vegre felfrissulve es tisztan kijottem, akkor lattam, hogy innen lathatjuk a Picos de Europa-t, azaz Europa Csucsait, ezt a hatalmas hegyvonulatot. Nem a legmagasabb Europaban, meg Spanyolorszagban sem, de azert nincsenek messze tole. Tervezzuk, hogy megmasszuk.




Ezutan visszasetaltunk Arriondasba, ami egy teljesen masik oldalat mutatta nekunk. A nap sutott es a hegyek nagyszeru hatteret adtak a varosnak.








Ittunk egy hideg uditot, majd visszajottunk Oviedoba. Nagyon szep nap volt.

No comments:

Post a Comment