Aszturia – Celorio

Poo fagyos vize utan megtalaltuk a Camino de Santiago azt a reszet, ami Poo falujat koti ossze a kovetkezo hellyel. Ez volt az elso alkalom, hogy kiprobalhattam a Camino-t. Azt hiszem, mind a ketten egy kicsit megnyugodtunk Paul-lal. Ha ilyen az Ut tobbi resze is, mint itt, akkor nem lesz semmi gond az en Camino-mon.

A kovetkezo hely nagyon misztikus volt. Rajta volt Paul telefonjan a google terkepen, amit eddig sikeresen hasznaltunk, hogy megtalaljuk az utat. A terkep most is megtalalta a helyet, viszont nem adott hozza nevet! Alig vartam, hogy megtudjam, hova megyunk, csak nem lehet rosszabb, mint Poo neve! A vegen kiderult, hogy a helyet Celorio-nak hivjak. Micsoda csalodas!

Minden, ami igaz Poo-ra, igaz Celoriora is, kozel van Llanes-hez es konnyen megkozelitheto autoval. Viszont Celorioban tobb a strand! Sajnos mi eddigre mar eleget gyalogoltunk, igy ugy dontottunk, hogy megallunk az elso strandon egyet furodni… a zuhany alatt (tobbet nem probalok ebben a fagyos vizben uszni!), majd elveztuk a napot, a tengert es a homokot.

Talaltunk egy kilatot, ahol, miutan 34 kepet kellett keszitenem 3 pozolos leanyzorol, vegre mi is elvezhettuk a latvanyt.

Egy kis erdekesseg. Celorio a strandjain kivul egy masik dologrol is hires. A tengerpart itt tele van kovekkel es sziklakkal es a tenger a mai napig formalja oket. Ha egy bizonyos ponton allsz a parton az apaly egy bizonyos idoszakaban, lathatod, hogy az egyik szikla alakja egy fej profiljara hasonlit. Sokan jonnek ide, hogy megnezzek. En sajnos tul keson ertesultem rola, de biztos kulonleges a latvany.