Fulop-szigetek - Donsol, majd Ticao szigete

Korai ebredes (kulon koszonet az idoeltolodasnak) es egy rossz repuloterre erkezes utan vegre elindult a gep Legaspi fele. Eletemben eloszor, amikor teat kertem, nem kaptam hozza cukrot es tejet. Azt mondtak, ez fekete tea, legyek boldog vele. Hm. Erdekessegkeppen, egyutt repultunk David Pomerand-dal!! Nem gond, ha nem tudod, hogy ki az, mi sem tudtuk, de a rengeteg filippino akart fenykepet vele. Allitolag o egy hires enekes Amerikaban. Majd megkeressuk kesobb google-on

Olyan nagyok vagyunk! En egy fejjel vagyok magasabb a legtobbjuknel, ami Paulnal masfel fejet jelent. Nezd meg ezt a kepet. Megtalalod Pault?

Legaspi-bol egyutt utaztunk egy kanadai parrar Donsolba. Egy par napig ugyanazon a programon leszunk veluk. A napfenyes Legaspi-bol kocsival vittek minket Donsolba a cetcapakhoz. Az ut egy oras volt es majdnem vegig esett. Mire odaertunk, ujra sutott a nap.

Egy gyors ebed utan feltettek minket ket kulon hajora. Azt hallottunk, hogy az elozo nap 5 cetcapat lattak, viszont ma reggel semennyit, mivel a viz zavaros volt es nem lehetett oket latni. Esett az eso. Altalaban 6 ember fer el a hajon, de nekunk sajat hajonk volt.

Egy egesz hadsereg szolgalt minket, mind az ot ember a tengert pasztazta tekintetevel. Ketto a hajo elejeben, az egyik magasabban, mint a masik, ketto pedig hatul. Kesobb rajottunk, hogy felettunk is allt egy, neha lattunk egy labat kibujni.

Az eg napos volt es a viz smaragdzold. Mi keszen alltunk, hogy amikor megszolalnak, hogy ‘keszulj’, egybol feltegyuk a maszkot, a pipat es az uszonyokat es vizbe ugorjunk. Azt mondtak, altalaban a sziluettjerol ismerik fel a cetcapat, vagy ha veletlenul meglatnak egy hatuszonyt, de ez nagyon ritka, mivel ezek az allatok nem jonnek fel a viz felszinere levegoert. Amikor felneztunk, rajottunk, hogy ez az alkalom nem lesz a mi napunk. Lattuk, hogy a tavolban esik es mi pont a vihar fele igyekszunk.

A kovetkezo 3 oraban fel es ala rohangaltunk az obolben a hajoval, de semmi eselyunk nem volt, hogy barmit is lassunk, mivel a viz nagyon sotet volt. Csak egy hatuszonyban remenykedhettunk. Az eso csak esett es esett. Aludtunk egy kicsit. Mondanom sem kell, mire 3 ora mulva visszaertunk a partra, az eg tiszta volt. Vegul ez alkalommal nem  talalkoztunk a cetcapaval.

Ezutan egy masik hajoval Ticao szigetere szallitottak minket. Az elso hely a Fulop-szigeteken, ahol par oranal tobbet fogunk eltolteni. Kiderult, hogy a kanadai parral egyutt mi vagyunk az osszes vendeg! Nagyon orultem, hogy a masik par is ott van velunk, nagyon rosszul ereztem volna magma, ha az osszes szemelyzetnek csak miattunk kellene vegigdolgoznia az Ujevet. Annak is orultunk, hogy a kanadaiak nagyon kedvesnek tuntek. Kevesbe orultem vola mondjuk egy kinai parnak, aki egyaltalan nem beszel angolul. David hobbija szinten a viz alatti fotozas, igy remeltuk, hogy ad majd egy-ket tanacsot Paulnak.

Vacsora utan egy gyors megbeszelest tartottunk a buvarkozponttal a holnapi naprol. Ekkor mar olyan faradt voltam, hogy majdnem leestem a szekrol. Vegre megkaptuk a szobank kulcsat es ez vart rank.

Egy gyors zuhany utan 8.30-kor mar aludtunk is. Eljen az idoeltolodas!