Fulop-szigetek - Bohol (Acro Point)

A keresem meghallgatasra talalt es a tegnap esti vihar utan az eg reggel kitisztult. Ahogy felszalltunk a hajora es elindultunk a merulohely fele, rajottem, hogy a mai nap egy tokeletes buvar-nap. A nap sutott, de nem egetett, mivel idorol idore egy vekony felhoreteg takarta el. A tenger olyan nyugodt volt, mint amilyennek meg sosem lattam, a vizfelszin visszatukrozte a felhoket. Ma egy kisebb hajoval mentunk mivel csak negyen iratkoztunk fel erre a napra es a par ugy nezett ki, mint akik mar rengeteget merultek, igy minden es mindenki nyugodt volt korulottunk.

Minden tokeletes volt, egyetlen dolgot kiveve.

Azert szeretem, ahogy Paul fenykepez a viz alatt, mert o soha senkit nem tart vissza. Megprobal egy-ket kepet kesziteni es remeli, hogy valamelyik jol sikerul, de sosem toltene par percnel tobbet egy allatnal. Ez a par, akivel merultunk, viszont mas volt. Ugy tunt, a ferfi feladata volt, hogy megtalalja a fenykepezesre szant alanyokat es a no fenykepezett. Ez viszont sajnos nagyon sok ideig tartott es mi sok percet azzal toltottunk, hogy ra vartunk es csak hasznaltuk el a levegot, nem egy alkalommal. Megertem, hogy ez az o merulese, az o ideje es a leheto legjobb kepeket akarja hazavinni, de ez a mi merulesunk is egyben es szerintem semmibe sem kerul egy kicsit odafigyelni masokra a csoportban. Ez volt az elso alkalom, hogy ilyen emberekkel talalkoztam.

Ettol a kis kellemetlensegtol fuggetlenul nagyon elveztuk a meruleseket. A merulohely egybol egy feher homokos lejto mellett volt es az aramlat, vagy a hullamok a homokot a fal fele mostak, amielott elusztunk. Ugy tunt, mintha az egesz vizalatti vilag hoval lenne boritva es egy teli taj terulne el elottunk. Nagyon kulonleges volt. Ezen kivul nagyon jo hatteret kolcsonzott a kepeknek, mivel a szinek meg elenkebbnek tuntek a feher hatter elott.

Ezt a halat pegazus halnak hivjak (a keves fantaziaval rendelkezok tengeri molykent ismerik). Latod a szarnyait?

Ez a halfaj hozzaszokott a 'fejjel lefele' eletmodhoz. A szemeiket a talajhoz kozel lathatod.

A ket merules kozotti szunet megint nagyon bekes volt. A francia par nem nagyon akart velunk beszelgetni, igy mi csak fekudtunk a hajon es szivtuk magunkba a napsugarakat, neha bedobva egy darab ananaszt a szankba. A legenyseg egyik tagja elkezdett horgaszni a hajoorrbol. Egy halasz evezett el csendben halaszhajojan mellettunk. Lattunk egy csapat repulo halat, ahogy itt-ott a hajo elott felbukkantak. Nagyon bekes es csendes volt a hangulat. A buvar kiseronk meg el is aludt, de varazslatos modon pontosan egy ora mulva felpattant es a vizbe rendelt minket.

 Ujabb jo merules, az utolso itt Boholban. Nehany kep.

Ebedre mar vissza is ertunk. Mivel semmi mas dolgunk nem volt, kifekudtunk a tengerpartra. Bementunk a tengerbe uszni egy kicsit (ezuttal buvarruha nelkul). Kijottunk, megszaradtunk es olvastunk a napon. Vegre ugy ereztem magam, mintha nyaralnek! Mar belenyugodtunk, hogy feherebben megyunk haza, mint jottunk, de ezen a delutanon vegre volt esely a barnulasra is. Termeszetesen leegtunk, meg naptejjel is. A napot egy tengerparti vacsoraval fejeztuk be.