Fulop-szigetek - Bohol latvanyossagai

A mai napon elindultunk, hogy megnezzuk Bohol szigetenek latvanyossagait. Bereltunk egy kocsit soforrel, hogy korbevigyen minket. Nem sok informaciot talaltunk a latvanyossagokrol a helyszineken, igy a Wikipediat hivom segitsegul. En hozom a kepeket, o pedig a magyarazatokat.

A sok valasztasi lehetosegbol mi ot dolgot valasztottunk.

Az idojaras jonak tunt reggel, igy a Csokolade Hegyekkel kezdtunk. Ezek kulonleges  geologiai formaciok es tobb, mint 1000 van beloluk! Kup alakuak es a felszinukon zold fu no, ami kiszarad a szaraz evszak alatt es barnava valtoztatja a helyeket. Innen kaptak a nevuket is. Senki nem tudja igazan, hogy miert vannak itt vagy hogy hogyan jottek letre. Egyedulalloak az egesz vilagon.

A hegyeket elhagyva egy ember altal letrehozott erdon vezett keresztul utunk. Ez egy mahagoni erdo, ami 2km hosszu. A fak nagyon magasak es semmilyen mas vegetacio nem no az erdoben rajtuk kivul. Ha oszinte akarok lenni, bevallom, hogy szamomra ugy nezett ki, mint barmilyen mas erdo, csak talan a fak kicsit magasabbak. Meg azt sem tudtam meghatarozni, hol kezdodott az erdo es hol vegzodott. Nem fenykepeztuk le. Ez Bohol egyik latvanyossaga viszont, igy ugy gondoltam, megemlitem.

A kovetkezo allomas a ‘tarsier’-ekhoz vezetett. A nevuket a labukban levo rendkivul hosszu ‘tarsus’ csontrol kaptak (barmit is jelentsen ez). Ezek az allatok nagyon picik es nagyon furak, a szo minden ertelmeben. Csak 10-15cm magasak, ugy neznek ki, mint E.T. es Yoda mester kevereke (nezd meg az ujjaikat!), nagyon edesek es hatalmas szemuk van, ami allitolag ugyanakkora, mint az agyuk! Nem tudjak mozgatni a szemeiket, viszont hogy ezt ellensulyozzak, 180 fokban tudjak a fejuket forditani. A harmadik ujjuk olyan hosszu, mint a karjuk! Ejszaka vadasznak, nappal alszanak, es mi ekkor nezhettuk meg oket. Ime, itt vannak:

En amugy meg vagyok gyozodve arrol, hogy ezek az allatok itt nem voltak igaziak. Fedett helyen aludtak es EGYALTALAN NEM MOZOGTAK! Paul mondta, hogy azert, mert alszanak, de engem nem tudnak atverni! Szerintem csak valaki felragasztott egy-kek jatek majmot a fakra es most mindenki ugy tesz, mintha elnenek. Ezek annyira PICIK! Meg minding nem vagyok benne 100%-ig biztos, hogy igaziak voltak.

Ezutan a fuggohidakat neztuk meg. Nem sok mindent lehet roluk irni, ezert csak megmutatom a kepeket.

Ezutan jott a legjobb resz: a ‘zipline’ (nem tudom, minek hivjuk). En meg sosem probaltam, igy nagyon vartam, hogy odaerjunk. Ennek a zipline-nak a neve Sui-Slide, allitolag a legmagasabb (200m) es a leghosszabb (480m) a Fulop-szigeteken. Az egyik hegyrol a masikig megy es fantasztikus madartavlati latvanyt nyujt a ket hegy kozott futo folyorol.

Ezt kovetoen kajakozni szerettunk volna a folyon. Amikor a folyohoz ertunk, egy nagyobb hajo volt ott, ami ebeddel egyutt kinalt hajokazast a folyon. Mi mondtuk, hogy mi nem akarunk ebedet, csak kajakokat. Par perc vita utan megtudtuk, hogy itt nincsenek kajakok, de a sofor el tud minket vinni egy masik helyre, ahol vannak, bar ott legalabb egy kilometert gyalogolni kell. Gondoltuk, az rendben van. Hat kiderult, hogy az a kilometer egy saros, mocskos folduton keresztul vezetett, ami tele volt nagy pocsolyakkal a nagy semmi kozepen. Amikor vegre lejutottunk a folyohoz, meglepodve lattuk, hogy ott van egy pici hotel. Honnan tudnak errol a helyrol az emberek? Es hogyan talaljak meg?? Nos, a hotelnak voltak kajakjai, viszont csak a vendegek reszere, es csak akkor hasznalhatjuk oket, ha legalabb egy ejszakat ott alszunk. Igy megindultunk visszafele a saros, pocsolyas uton… ‘Kaland!’ ahogy a soforunk mondta. Ezek utan feladtuk a kajakozast.

Vegezetul a Fulop-szigetek egyik legregebbi templomat latogattuk meg, a Baclayon Templomot. Oszinte leszek, meg sohasem lattam szomorubban kinezo templomot. Valamikor biztos nagyon impozans volt es mindenkit bamulattal toltott el, de mostanra mar ugy nez ki, mint egy nagyon oreg epulet amit mar reges-regen fel kellett volna ujitani, de nem tettek, es mar majdnem kifutott az idobol, hogy megmenthessek. A festek lehamlott a falfestmenyekrol es nagy reszeken a falon zold penesz volt. Az egesz helynek nagyon szomoru volt a legkore. Nem keszitettunk kepeket.

Amikor vegre ketto korul hazaertunk, nagyon faradtak voltunk, igy szundiztunk egy picit. Mire felebredtunk, az eg megnyilt es rettenetesen esett, olyan igazi monszun eso. Az erkelyunkrol neztuk, mikozben kavet kortyolgattunk. Kesobb elallt az eso es Bohol megajandekozott minket egy gyonyoru naplementevel.