Fulop-szigetek - Coron (Kyokuzan Maru hajoroncs)

A mai nap nagy nap volt, mivel egy elsullyedt japan hajot mentunk megnezni. Ezt a 136m hosszu teherhajot a II. Vilaghaboruban 1944-ben bombazta le egy amerikai repulogep, nem messze a mi szigetunktol. Kb. 40 percbe telt bangkaval, mire odaertunk. Ugy hiszik, a legenysegnek sikerult elmenekulnie (ezt mindig jo tudni, mielott bemaszol egy elsullyedt hajoba). A hajotorzs, a hajoter es a motorhaz meg minding egyben van. Majdnem teljesen vizszintes pozicioban fekszik 22-28m-en, igy melybuvarkodast igenyel, ami kevesebb buvaridot jelent.

Az ido gyonyoru volt, amikor elindultunk. Negyen merultunk egy kiserovel es a tarsaink, egy sved-norveg par nagyon kedvesnek tunt. Nagyon izgatottak voltunk, mivel ez egy vilaghires buvar merulohely. Mi altalaban zatony merulesekre megyunk, igy ez a hajoroncs merules egy uj elmeny volt.

Sajnos a viz nagyon koszos volt. Kesobb megtudtuk, hogy nemcsak rossz idoben voltunk ott (sok plankton), hanem sok gyongyfarm is van az obolben. A gyongyoket a kagylokban egy bizonyos vegyszerrel kezelik, ami tisztan tartja oket az algaktol. Ez szerencsere nem okoz semmilyen hatast az allatvilagban, viszont a viz nagyon zavaros lesz tole. Mivel a roncs egy vedett obolben fekszik, igy az aramlatok nem tudjak a vizet megtisztitani. A jo oldala viszont az, hogy a farmokat fegyveresek vedik, igy nincs halaszat (sem haloval, sem dinamittal, sem semmivel) a kornyeken

Csak elkepzelni tudtuk, mennyire lenyugozo lehet ez a hajo, ha tiszta a viz, igy viszont egyszerre csak kis reszet lattuk. Egy kicsit megzavart ez minket a tajekozodasban, de szerencsere a kiseronk mar rengetegszer merult itt, igy csak ot kellett kovetnunk. A masik ket buvarnak volt elemlampaja, igy neha a lampa fenyet kovettuk, hogy benezzunk a sotet sarkokba, arnyekokba, hatha talalunk valami erdekeset. Allitolag a hajoterben meg mindig lehet latni regi autokat es kamionokat, de persze mi ezekbol semmit nem lattunk.

Mindig megdobbent, hogy a termeszet mennyire gyorsan magaeva kovetel valamit. 70 ev a viz alatt ezt a hajot teljesen atalakitotta egy mesterseges korallzatonnya, tele hallal. Barhova neztel, a hajo minden pici szeglete tele volt elettel. Bamulatos korall formaciok voltak mindenhol mindenfele szinben (gondolom en, hogy mindenfele szin lenne, mi csak a zold arnyalatait lattuk). Furcsa egy lepcsot, egy mentoovet, vagy egy arbocot latni tele elettel..

Ez a hajo tokeletes a buvarkodasra. Nagyon sok helyen lehet atuszni, ami mindig izgalmas, es ha eleg bator vagy es van lampad (meg vegzettseged), meg a hajo belsejebe is be lehet menni korulnezni. Lakik ott egy csapat ‘batfish’, akik kovettek minket, mint egy csapat kutyus, neha meglepoen kozel jottek, hogy jol megnezzenek maguknak minket. Nehany eppen tisztalkodott a sok kis tisztitohal segitsegevel, mikozben elusztunk mellettunk. A hajo egy masik reszen egy csoport lagy korall kozott egy nagy tintahal bujkalt.

A ket merules kozott 2 ora szunetunk volt. Volt egy sziget nem messze, amire ki lehetett uszni napozni, de mi lattunk egy magas zatonyt kozel a hajonkhoz, igy feltettuk a maszkunkat es visszaugrottunk a vizbe, hogy korulnezzunk. Nem vittunk fenykepezo gepet, de lattunk egy allkapocs halat (angolbol forditva), aminek a hatalmasra tatott szaja tele volt tojasokkal! Par perc nezelodes utan visszausztunk a hajora. Ezen a bangkan a tartokarokat bevontak haloval, es a legenyseg matracokat dobott ra. Nagyon jo volt a matracokon fekudni es szivni magunkba a napsutest ebed utan.

Az elso merulesen a hajo egyik felet neztuk meg, majd a masodikon a masikat. Tudom, nagyon giccses, de nem tudtam megallni, hogy ne jatszam el a Titanic pillanatot, amikor a hajoorrba ertunk. Itt egy video is a merulesrol.

Olyan 4 korul ertunk vissza. Egy kis piheno utan felmasztunk egy kilatoba, hogy onnan nezzuk a naplementet. Amig fenn voltuk, lattunk egy csomo denevert felszallni es korozni a sziget korul. Nem semmi latvany volt!