Tegnap
este nagy vihar volt, igy aggodtunk a viz tisztasaga miatt, de megnyugtattak,
hogy itt az aramlat annyira eros, hogy mostanra mar elvitte a koszos vizet. Az
eg felhos volt, neha elobukkant a nap.
Az elso alkalommal a tegnap legutoljara latogatott helyre mentunk. Most
harom feherhegyu szirtcapat lattunk, szerintem fiatalok voltak. Nem lattunk
rajat. Paul keszitett egy videot, ahogy sodor minket az aramlat. Nezd, hogy
milyen gyorsan megy alattunk a tengerfenek, es mi alig mozdulunk!
Masodjara
egy masik helyen merultunk. Az aramlat itt olyan eros volt, hogy amikor
elfordittottam a fejemet, kinyomta a szambol a regulator-t (amin keresztul
szivom a levegot). Itt vagyunk, kikampozva a kovekhez.
Pont
mikor elindultunk felfele, hirtelen nagy lett az izgalom. Paulnak eppen annyi
ideje maradt, hogy gyorsan elokapja a fenykepezot, amikor ez a gyonyoru,
hatalmas raja megjelent. Lattad, milyen gyorsan sodort minket az aramlat! Ez a
raja csak lassan ‘elrepult’ elottunk, mintha meg akarna mutatni, hogyan is kell
ezt csinalni. Remelem, ez a video segit megerteni, miert akartuk annyira latni
ezeket az allatokat. Ez a manta a tokeletes gyonyoruseg. Nagyon szerencsesek
vagyunk, hogy lattuk, es hogy ennyire kozel jott.
Az
utolso, harmadik alkalommal is lattunk egyet, de csak roviden es tavolrol.
Ekkor en mar nagyon faztam es keszen voltam arra, hogy visszamenjunk a partra.
Ezzel a Ticao szigeten toltott idonk veget ert. Holnap ujra megprobalunk uszni
a cetcapakkal Donsolban.
No comments:
Post a Comment